Az élre tör a magyar tulajdonú DSK

Megtartották a DSK Bank tulajdonosváltáshoz kapcsolódó rendkívüli közgyűlését Szófiában, a bolgár bankot megvásárló OTP vezetői lettek a bank felügyelő-bizottságának tagjai. Az elfogadott stratégia azt célozza, hogy 2008-ra a DSK piacvezetővé váljon a bolgár bankpiacon.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szavai szerint az értékteremtés és az értéknövelés áll az elfogadott öt éves stratégia fókuszában - idézi az OTP Bank kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye a Szófiában elhangzottakat.

A stratégia célja, hogy a DSK a bulgáriai bankpiac legjobb teljesítményű szereplőjévé váljon, és adózás előtti eredménye a 2002. évi négyszeresét is meghaladva, az ötödik évben átlépje a 100 millió eurót. A tervek szerint a sajáttőke arányos megtérülési mutató (RoE) a 2002. évi 18 százalékról 2008-ig 25 százalékra nő, a költség/bevétel arány a 2002-es 66 százalékról 2008-ra 50 százalékra csökken.

A stratégia deklarálja, hogy a DSK mérlegfőösszeg alapján mért piaci részesedése a jelenlegi 14 százalékról 18 százalékra növekedjen, s így a DSK a bolgár bankpiac legnagyobb szereplőjévé váljon.

Az ötéves stratégiai terv 600 millió levás, mintegy 300 millió eurós fejlesztéssel számol, amely a korszerű információtechnológiai rendszer megteremtését, az internet- és mobilbankolást, valamint a bankfiókok korszerűsítését szolgálja. A DSK eddigi teljesítménye, adottságai és tervei alapján a bank képes kitermelni a fejlesztések megvalósításához szükséges forrást - áll az OTP közleményében.

Stratégiai cél a közlemény szerint a jelenlegi vitathatatlan vezető lakossági banki státusz megerősítése, a minőségi szolgáltatások erősítése.

A terv szerint a jelenlegi 53 százalék körüli lakossági hitelpiaci részesedés mintegy 44 százalékra, a közel 47 százalékos leva folyószámla és betétpiaci részesedés 40 százalék körülire csökken. A bankkártyák számát a jelenlegi háromszorosára, 2 millióra növelik.

A stratégia alapján 2008-ra a DSK Bank a vállalat- és vállalkozásfinanszírozásban, valamint számlavezetésben a vezető bankpiaci hármas egyike lesz. A vállalati hitelek és betétek a prognózis szerinti erőteljes felfutnak 2008-ra, ennek eredményeként az elérendő 8-10 százalékos részesedéssel markáns változás következik be a DSK kereskedelmi banki pozíciójában.

A közlemény szerint a stratégia alapjául szolgáló elemzések a megtakarítások dinamikus növekedését vetítik előre, a nem szűken vett banki jellegű megtakarítások felfutásával párhuzamosan. Ezért a DSK meglévő biztosítási érdekeltségeinek összevonása, új élet- és más biztosítási termékek bevezetése, nyugdíjalapjának növekedési pályára állítása mellett az OTP Bank 1-2 éven belül befektetési alapkezelőt, autófinanszírozó és lízing céget, valamint ingatlanforgalmazó társaságot is alapít Bulgáriában.

A DSK Bank felügyelő-bizottságának elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, alelnökei Spéder Zoltán és Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettesei.

A DSK elnök-vezérigazgatója Kraszimir Angarszki maradt, s rajta kívül további négy bolgár bankszakember került a DSK vezető testületébe.

A közlemény szerint az OTP Bank az ötéves stratégiát a DSK kvalifikált bolgár nemzetiségű vezetőségének irányításával és a bank teljesítményorientált alkalmazottainak közreműködésével tartja megvalósíthatónak. A legnagyobb magyarországi hitelintézet tulajdonosi támogatása a know-how és a technológia biztosításában és a felhalmozott tapasztalat átadásában jelenik meg.

Az OTP Bank bulgáriai bankvásárlása 2003. október 1-jén zárult le, a 311,1 millió eurós vételár teljes kiegyenlítésével és a részvénytranszferrel.

Bolgár kormányzati, de elemzői vélemények szerint is ez volt az eddigi legsikeresebb bankprivatizációs ügylet, és reményeik szerint az OTP megjelenése a bolgár bankpiacon nemcsak a DSK, de az egész bankrendszer fejlődését is segíti majd.

Csányi Sándor többek között az ügylet jelentőségéről szólva kiemelte: Bulgáriában az OTP Bank az első tőkeerős és nemzetközileg is elismert pénzügyi vállalat Magyarországról, amelynek megjelenése komoly lendületet adhat a bolgár-magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatoknak is. (MTI)