Bírói konferencia Budapesten

Magyarországon az utóbbi években komoly minőségi változás tapasztalható menekültügyben, a közigazgatásban és a bírói gyakorlatban egyaránt. A magyar szakemberek jól képzettek, munkájukat értő módon végzik - mondta a Világgazdaság érdeklődésére Francoise Lauritzen asz-szony, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi képviselője a Fővárosi Bíróság által rendezett uniós munka- és menedékjogi konferencia alkalmából. Kiemelte, hogy a Fővárosi Bíróság kétnyelvű, naprakész menekültjogi dokumentációja - melynek kialakításában a főbiztosság jelentős anyagi és erkölcsi segítséget nyújtott - gazdag és a gyors intézkedéseket lehetővé tevő információkat szolgáltat. Utalt arra, hogy az ENSZ menekültügygyel kapcsolatos ajánlásai szigorúbbak az uniós elvárásoknál.

Így a bírák tanácskozása jó alkalom a menekültelismerés eljárási és jogértelmezési kérdéseinek egyeztetésére, bizonyos harmonizáció megalapozására.

A konferencia hozzájárult ahhoz, hogy az unióhoz csatlakozó országok bírái egyeztessék a joggyakorlatot, megismerjék egymás jogalkotási és jogalkalmazási problémáit. A menedékjogi szekcióban a kiutasítás, a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos eljárási gondok (különös figyelemmel arra, hogy a világ menekültjeinek csaknem a fele gyermek), illetve a menedékjogban részesülők társadalmi beilleszkedésének dilemmái kaptak nagy hangsúlyt. A munkajogi bírák a munkahelyi diszkriminációról, különösen a bizonyítás nehézségeiről cseréltek eszmét. A Fővárosi Bíróságon az elmúlt öt évben mindössze 17 diszkriminációs ügyet tárgyaltak. Karin-Aust Dodenhoff asszony, a berlini munkaügyi bíróság elnöke a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy náluk első fokon évente mintegy negyvenezer ilyen per folyik. Magyarországon több jogszabály - köztük a munka törvénykönyve is - tartalmaz diszkriminációellenes rendelkezéseket. Az antidiszkriminációs törvény előkészületei ez idő tájt folynak. Egy ilyen önálló törvény szükségszerűségét más országok tapasztalatai igazolják. Ugyanakkor nyilvánvalóan gazdasági fejlettségi és szemléletbeli kérdés is, hogy az, akit hátrányos megkülönböztetés ér, él-e törvény adta jogaival a bíróság előtt, vagy tartván az esetleges munkáltatói retorziótól, inkább magába zárja sérelmét. (MKK)