Élénkül a külföldiek befektetési kedve

Magyarország 2003 és 2007 között elveszíti eddigi vezető térségbeli pozícióját mint a legvonzóbb üzleti környezetet kínáló gazdaság, dacára annak, hogy javítani tud összpontszámán, állapítja meg az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzése. Magyarország 1999-2003-ban még első volt a sorban, ám a következő négyéves periódusban Csehország mögé szorul, a második helyre. Tágabban nézve, a világ hatvan országát tartalmazó listán is hátrébb csúszunk a prognózis szerint: a 26. helyről a 28.-ra szorul vissza az ország, dacára annak, hogy eközben összpontszáma 6,69-ról 7,12-ra emelkedik. A pozícióvesztés oka, hogy az üzleti környezet megszenved olyan jelenségeket, mint a korrupció vagy a túlzott bürokrácia, miközben a makrogazdasági környezet a térségbeli országokénál lassabban fejlődik, szögezi le a jelentés.

Nem csak az EIU, más kutatóintézetek és szakértők is hasonló megállapításra jutottak az utóbbi időben. A szikár számok is ezt a tendenciát tükrözik, ám a statisztika csalóka. Lednitzky Péter, az ITDH vezérigazgatója úgy fogalmaz: szemben a térség több államával - így Cseh- vagy Lengyelországgal - Magyarországon a statisztikákban nem jelennek meg a már megtelepedett külföldi tulajdonú cégek itt kitermelt nyereségének újrabefektetései. Pedig komoly összegekről van szó, mintegy évi 3 milliárd dollárnyiról, ért egyet az EIU számításaival. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) 12 milliárd dollárnyira teszi a reinvesztációt, amelyet ha hozzáadunk a statisztikákban megjelenő külföldi működőtőke-állomány (FDI) öszszegéhez, akkor továbbra is a térség vezetői vagyunk az egy főre jutó FDI mutatójában, fejtegette lapunknak Fekete István, a szövetség felügyelőbizottságának elnöke. Jövőre tisztulni fog a kép, mert a magyar statisztikák is tartalmazni fogják ezeket a reinvesztíciókat.

Ennél is fontosabbnak tartja mind Lednitzky, mind Fekete, hogy határozottan érzékelhető a befektetői érdeklődés élénkülése Magyarország iránt. Az ITDH vezérigazgatója főként a japán, a francia és az egyesült államokbeli tervezett projektekről számolt be lapunknak; a JVSZ fb-tagja pedig a német érdeklődést emelte ki.

Érzékelhető a befektetői struktúraváltás is: a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termelőkapacitásokat létesítő befektetések valósulnak meg, s egyre több kutató-fejlesztő, továbbá regionális szolgáltatóközpontot telepítenek Magyarországra a külföldi cégek, mondja Lednitzky, aki szerint az is kedvező, hogy az invesztíciók komoly részét a már megtelepedett cégek hajtják végre. Markáns jelenségként tapasztalja a JVSZ, hogy az uniós tagság közeledtével azok a középvállalatok gondolkoznak termelésük Magyarországra való (át)telepítésében, amelyek nem munkaigényes, magasabb hozzáadott értéket képviselő, beszállítói típusú tevékenységet folytatnak jelenleg a közösség más országaiban. Ez a trend erősödhet is uniós csatlakozásunkkal, hiszen Magyarország felértékelődik, miután az EU határává válik, szögezi le Lednitzky.

A kedvező tendenciák már nem csak tendenciák, egy sor pozitív befektetői döntés - már publikus vagy még nem az - is született az elmúlt hónapokban, mondja Lednitzky. Ezek eredménye érdemben csak hosszabb távon - 2004-2005-ben - jelentkezik, hiszen mindig van időbeli csúszás a döntés és a megvalósulás között. Az idén legalább egymilliárd dollárnyi befektetésről születik döntés, s várakozásai szerint a már az idén beáramló tőke is meghaladja a tavalyi értéket (1,3 milliárd euró volt).

Ám, hogy a beindult optimális tendenciák hosszabb távon is megmaradjanak, egy sor olyan lépésre lenne szükség, amely erősítené a magyar pozíciót, vallja mind a két szakember. Lednitzky szerint alapvető fontosságú egyrészt a humán-infrastruktúra fejlesztése, ezen belül is a szakképzés jelentőségét emeli ki. Ugyanígy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is kiemelten fontos, s nemcsak az autópálya-hálózat bővítése, hanem a vasúti közlekedés javítása is. További tényező az ipari parki infrastruktúra, ezen belül is a szolgáltatóipari parkok bővítése, fejlesztése, kiépítése. Emellett kiemelt fontosságúnak tartja az egyablakos rendszer mielőbbi bevezetését, a bürokrácia csökkentését és a kiszámítható, stabil befektetésösztönző rendszert is. Mindez növelné a magyar versenyképességet, szögezi le.

Kiemeli az egyablakos rendszer fontosságát a sürgető és szükséges lépések sorában a JVSZ is. Fekete leszögezte: a befektető számára időt, fáradságot megtakarító, kényelmet biztosító egyablakos szisztéma a befektetésösztönzés szubjektív, ám kiemelten fontos eleme. S gyakran éppen a szubjektív részletek döntenek a kiszemelt befektetési helyszínek között. Az egyablakos befektetőkezelés mellett hasonlóan fontosnak tartja a kommunikációt is. Ebben pedig "rosszak" vagyunk, az utóbbi időben egyfajta pánikhangulat alakult ki, a rossz kommunikáció nyomán is kedvezőtlen kép terjedt el Magyarországról. Ám ez ellen lehet tenni - szögezi le. Egy példán levezetve mindezt, kifejtette: például a társasági adó 2 százalékpontos csökkentését úgy kellene kommunikálni, hogy ezáltal Európában Írország után nálunk a legalacsonyabb ez az adónem, s továbbmenve, erőteljesebben kellene kommunikálni a kormányzati szándékot, hogy ez csak egy folyamat kezdete, a mérséklődés folytatódik. A JVSZ szükségesnek tartaná a bérekre eső járulékok hasonlóan folyamatos mérséklését is. A bérek ugyanis középtávon emelkedni fognak, s ha a mai terhek maradnának, az már igazán veszélyeztetné a versenyképességet. Nemcsak az új befektetőket riaszthatná el, de a már megtelepedőket is esetenként kivonulásra késztetné, véli. Mindez még akkor is igaz, ha tisztában kell lenni azzal, az elkövetkező tíz évben már nem az olcsó munkaerő miatt választják a befektetők Magyarországot.