Gyógyturizmus: megvalósulhat az álom
A gyógyturizmus fejlesztése régi álma a Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyét összefogó dél-alföldi régiónak, hiszen itt európai viszonylatban is egyedülálló gyógyvízkincs található. A rekreációs turizmus élénkítése már a kilencvenes években igényként fogalmazódott meg. Érzékelhető volt, hogy a keleti országrész határ menti részén nagy gazdasági csodákra nem lehet számítani. Ugyanakkor az idegenforgalmi tervek és szándékok többnyire asztalfiókokba kerültek a forráshiány miatt.
A helyzet mára megváltozott, mivel az alternatív gazdasági ágazatként funkcionáló idegenforgalom ismét a figyelem középpontjába került. Néhány hónap múlva, EU-tagországként ugyanis új gazdasági modellben kell megtalálni a helyünket. Ezzel párhuzamosan az európai gazdaság is átformálódik, mivel - úgy tűnik - befejeződött az ipartelepítés és az ipari termelés növekedési korszaka. A társult országokban a GDP több mint ötven százalékát a szolgáltatási ágazatok adják, mint amilyen a turizmus is.
Magyarország adottságai megvannak ahhoz, hogy a gyors tőkemegtérülést produkáló gyógy- és konferenciaturizmusban európai tényezővé nője ki magát. Az új arculat optimális helyszíne lehet a dél-alföldi régió, tágabb értelemben pedig a Tiszántúl. Itt adott a gyógyvízkincs, és a többségében korszerűsített gyógyfürdők köre érintetlen, gazdag természeti környezetben található. A turisztikai szakemberek szerint a térség a tőkemegtérülésben és a szolgáltatási árakban is vonzó lehet az átformálódó hazai és nemzetközi gazdaságból felszabaduló tőke számára. Mindennek azonban fontos feltétele a megközelíthetőség, az M5-ös autópálya megépülése, illetve a kisgépes légi közlekedés fejlesztése.
A dél-alföldi régióban mostanra azok a városok kerültek előnyös helyzetbe, amelyek a 90-es évek közepétől konkrét projektekbe foglalták gyógy- és rekreációs turisztikai terveiket. Így például Orosháza-Gyopáros, Gyula, Mórahalom, Gyomaendrőd és Makó jelentős önerővel kezdték el megvalósítani programjaikat. A forrásokat többnyire az alap-infrastruktúra, a fürdő- és gyógyászati centrumok építésére fordították. A 90-es évek második felétől már PHARE- és regionális kísérleti programokra is tudtak pályázni. A központi költségvetés 2000 óta kezeli prioritásként a gyógyturizmus fejlesztésével öszszefüggő önkormányzati beruházási szándékokat. Ennek köszönhető, hogy a dél-alföldi régióban érdemi fürdőberuházások valósulhattak meg. A Széchenyi-tervből elnyert többletforrások főként azokban a városokban hoztak érdemi előre lépést, amelyek négy-öt év óta folyamatosan fejlesztik fürdőiket és korszerűsítik szolgáltatásaikat. A térségben meghatározó Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Szarvas és Szentes szerepe.
A KSH adatai szerint az előző kormány időszakában elkülönített, 31,8 milliárd forintos turizmusfejlesztési forrásból a dél-alföldi régió mintegy 4,9 milliárdos támogatáshoz jutott. Összesen 208 projekt kapott támogatást, amelyből Békés 2,5 milliárd, Csongrád 2 milliárd, Bács-Kiskun 360 millió forint támogatást kapott. A gyógyturisztikai piac szereplői jól reagáltak az új Széchenyi-program lehetőségeire is: a gyulai várfürdő például dotációt tudott szerezni a teljes körű rehabilitációhoz 400 millió forint önerő és városi önkormányzati pénz mellett.
A régióban az egy lakosra jutó támogatás összege 3549 forint volt. Ez az országos átlagot több mint 400 forinttal meghaladta. A térség nagy turisztikai kincse a halban gazdag Duna, a Tisza, a Körösök, a Maros és a holtágak, valamint a tavak. A nagy állóvízfelületek a vízi turizmus kedvelt helyei: a Szelidi-, a Kunfehértói- és a Vadkerti-tó, illetve a kiskunhalasi sóstó horgászparadicsomnak minősül. A Körösök völgyének érintetlen természeti környezete is egyre több látogatót vonz. Az ismert körös-toroki strandtól Szeged vízi úton is elérhető. A Fekete- és a Fehér-Körösök találkozásánál található Szanazug.
A Berettyó és a Sebes-Körös vidékén a Sárrétet megszámlálhatatlan holtág szeli át. A Hármas-Körösök völgyében a Szarvast és Békésszentandrást körülölelő siratói holtágak Magyarország egyik legnagyobb állóvízfelületét reprezentálják. Békéscsaba önkormányzata Natúrpark elnevezésű egyesületet hozott létre a Körösök mentén található közép-békési településekkel. A kistérségi összefogás célja, hogy uniós források bevonásával - nyugat-európai mintára - natúrparkot építsenek ki. A gyógy- és a természeti turizmus lehetőségei és a települések idegenforgalmi fejlesztései iránti elkötelezettsége alapján a régió a magyarországi turisztikai kínálat vonzó, új szegmense lehet.
