Kínai-EU közeledés
Kölcsönösen a kapcsolatok fejlesztése mellett foglalt állást az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság. Az egymástól függetlenül kiadott hétfői nyilatkozatok azonban éles ellentéteket tárnak fel az emberi jogi kérdések megítélésében. Október 30-án Pekingben rendezik meg az EU és Kína soron következő csúcsértekezletét.
Az unió külügyminisztereinek nyilatkozata üdvözli Kína gazdasági fejlődését és növekvő világpolitikai szerepét, különösen azt, hogy vendégül látja az Észak-Koreával kapcsolatos tárgyalásokat. Ebben a világszemlélet változását és a globális közösségbe való beilleszkedés bizonyítékát látják, s arra ösztönzik Pekinget, hogy további regionális válságok megoldásában vállaljon szerepet.
A kínai külügyminisztérium által a kapcsolatok állásáról kiadott Fehér könyv az ország piacgazdasági státusának teljes elismerését és az 1989-ben elrendelt fegyverszállítási tilalom feloldását sürgeti. Megállapítása szerint "a korlátok eltávolítása jelentős bilaterális kooperációt tenne lehetővé a hadiiparban és -technológiában". A piacgazdasági elismerés a dömpingvádak kivédésében játszhatna szerepet. Peking azzal kecsegteti az EU-t, hogy idővel első számú kereskedelmi partnere lehet, megelőzve a jelenleg első és második helyet elfoglaló Japánt és USA-t. A Fehér könyv óvatosságra inti az EU-t Tajvan kérdésében, felszólítja Brüsszelt, ne tartson fenn kapcsolatokat a dalai lámával.
Az EU külügyminiszteri nyilatkozata ugyanakkor éppen a párbeszéd folytatására kéri Pekinget a dalai lámával, általában kulcsfontosságúnak nevezi a kapcsolatok szempontjából az emberi jogokat, s a témában politikai szintű párbeszéd kialakítását javasolja. A pekingi nyilatkozat viszont olyan "múlt századi ügynek" nevezi az 1989-es demokratikus felkelést, amely nem akadályozhatja a kapcsolatok fejlődését.
