Strukturális pénz a metróra?

Ha pótlólagos forrásról lenne szó, most örülhetnénk - kommentálta az ajánlatot Juhász Endre integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Szerinte a hirtelen változtatásokat mindig meg kell fontolni. Az EU és Magyarország között szeptember végén elvben már megszületett a megállapodás a közösségi támogatási keret (ktk) főbb pontjairól. Azok között az szerepelt, hogy megnövelt összeg (a strukturális alapokból 189 millió euró) jut közlekedési projektekre, de a 4-es metróról nem volt szó. A miniszter szerint későn jött az ötlet, ráadásul komoly problémákat vet fel, mert kiszorítana néhány vidéki projektet a 2004-2006 közötti időszakra előirányzott fejlesztésekből.

Juhász Endre felidézte, hogy először a jövőre csatlakozó országok illetékes minisztereivel múlt héten lezajlott brüsszeli találkozón hangzott el a felvetés. Michel Barnier, az Európai Bizottság illetékes tagja fordulatot jelzett az unió álláspontjában, amikor közölte: készek forrásokat allokálni a városi tömegközlekedés fejlesztésére. (A korábbi tárgyalásokon Brüsszel ettől kategorikusan elzárkózott, és a transzeurópai hálózatokat preferálta.)

A minapi egyeztetésen sok más között már valóban felmerült a 4-es metró ügye - tájékoztatott Veress József, a magyar delegáció vezetője. Egyúttal azonban felhívta a figyelmet arra, hogy nem kizárólag erről, hanem számos más projektről is szó volt Brüsszelben. Véleményt cseréltek például a Székesfehérvár-Budapest és más vasútvonalak rekonstrukciójáról, a regionális és kistérségi elérhetőségek javításáról, valamint a közúti hálózat megerősítéséről is, hiszen 2008-ig kaptunk haladékot arra, hogy a magyar utak képesek legyenek a 11,5 tonnás tengelyterhelésű kamionok fogadására.

A 4-es metróra vonatkozó ajánlatot először a BruxInfo internetes EU-portál szellőztette meg. Az ajánlat értelmében a felmerülő költségek 10 százalékát (kb. 100 millió eurót) finanszíroznák strukturális pénzekből, 75 százalékáig az Európai Beruházási Bank (EIB) nyújt kedvezményes kölcsönt, a fennmaradó 15 százalékot pedig a központi költségvetés állná. (Lapunk úgy értesült, az ajánlat mögött az EIB áll, amely jó kapcsolatokat ápol a magyar főváros vezetésével.)

Kérdésünkre, hogy ennyi pénz (189 millió euróból 100 millió) "elvesztésével" nem borul-e fel az egyensúly a nemzeti fejlesztési terv (nft) célkitűzései között, Juhász Endre elismerte: ez a veszély valóban fennállna. Egyidejűleg pedig nem hárította el a felvetést, hogy ezzel a harmadik óriásprojekttel (a budapesti szennyvíztisztítóra és az M0-s körgyűrű befejezésére fordítják a kohéziós támogatások jelentős részét) a vidék hátrányba kerülne a fővárossal szemben a közösségi források elérésében. Szerinte a strukturális és kohéziós alapok esetében Magyarországnak és az EU-nak egyaránt alapvető érdeke a pénzlekötés, miként az is, hogy kiegyensúlyozott struktúra szolgálja a források hatékony felhasználását, az európai kohéziós célokkal összhangban.

Ha valaki hisz a 4-es metróban, annak kiváló ez az ötlet - véli Csaba László közgazdász, egyetemi tanár -, ám aki az unió ügyeiben is jártas, az tudja, hogy minden eurócent megszerzésének szigorú szabályai vannak. Kérdés, hogy Budapest a maga fejlettségével nem lépi-e már túl a strukturális alapok közösségi küszöbét? Ha igen, akkor szabályellenes az ajánlat - szögezte le a szakértő. Mind-azonáltal elismerte, hogy a főváros szempontjából kifejezetten jól jöhet a "biztos külső forrás" egy esetleges kormányváltás esetén. Megszívlelendő tanulságként pedig azt vonta le a hírből, hogy az EU a "biztos projektek" híve; tudni akarja, mire adja a támogatást.