Támogatás nagyberuházásoknak
Együttesen 8 százalékkal emelkedik 2004-ben a környezetvédelemre fordítható költségvetési támogatások összege a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) tájékoztatása szerint, noha a tárca büdzséje az idei 116 milliárd forintról 99 milliárdra csökken. A KVM költségvetési keretének visszafogása elsősorban arra vezethető vissza, hogy az európai uniós támogatásban részesülő nagy hulladék- és szennyvízkezelési projektek az eddigiektől eltérően nem a tárca, hanem a Miniszterelnöki Hivatal büdzséjében jelennek meg. A KVM költségvetésében az idén 20,4 milliárd forint szerepelt a projektek kivitelezésére, amelyből 15,7 milliárd forintot az uniós, közel 4,7 milliárdot a költségvetési támogatás tett ki.
Persányi Miklós miniszter az idei finanszírozási zavarokra reagálva lapunknak korábban kifejtette: a 2004-es költségvetésben prioritásként fogják kezelni az uniós (társ)finanszírozással megvalósuló projektek hazai önrészének biztosítását. A költségvetési törvény tervezete több mint 7,7 milliárd forintot különít el a beruházásokra, amihez Brüsszel 12,4 milliárd forintot ad.
A KVM költségvetésén belül csökkennek a termékdíjakból származó bevételek is. 2003-ban ebből 20,4 milliárd forint bevételre számítanak, ám jövőre 200 millióval szűkülhet az összeg. Ez részben a csomagolóeszközök, a gumiabroncsok és az akkumulátorok után kivetett termékdíjakból befolyó összegek visszaesésére vezethető vissza. Az idei évtől ugyanis lehetőség van arra, hogy ha a kötelezett cégek - önállóan vagy koordináló szervezetek megbízásával - saját költségükön gondoskodnak hasznosítási kötelezettségeik teljesítéséről, mentességet szerezhetnek a termékdíj fizetése alól.
Nem szerepel a költségvetési tervezetben a reklámhordozó papírok után kivetett termékdíjból származó bevétel. Az idén ebből a forrásból mintegy 100 millió forintra számítanak, ám a piaci szereplők részéről számos kifogás merült fel, amelyre hivatkozva több szervezet a díj eltörlését kezdeményezte. Egyelőre nem szerepel a bevételi előirányzatok között az sem, hogy a KVM szándékai szerint 2004-től a gépjárművek és az elektronikai cikkek után is termékdíjat vetnének ki.
A KVM kiadásai között a tárca igazgatásánál, a háttérintézményeknél, valamint a természetvédelmi területi szerveknél ugyancsak csökkenés, míg a környezetvédelmi és vízügyi területi szerveknél enyhe növekedés figyelhető meg. Új elemként a Tisza vízgyűjtő területének árvízi biztonságát célzó Vásárhelyi-terv beindítására a költségvetés 8 milliárd forintot különítene el.
A többi tárca által környezetvédelemre fordítandó összegek között a Belügyminisztérium jövőre - az idei támogatáshoz hasonlóan - várhatóan 2 milliárd forintot fordít a települési hulladék-közszolgáltatás fejlesztéseire. A minisztérium címzett és céltámogatási keretéből szennyvíztisztítással és az ivóvízellátással összefüggő projektekre is pályázni lehet. A céltámogatásokból 2003-ban 8,4 milliárd forintot osztottak ki részben környezetvédelmi fejlesztésekre, míg a címzett támogatások keretében 62,4 milliárd forint szétosztásáról született döntés, amelynek 73 támogatott beruházása közül 17 köthető a környezetvédelemhez. A két, részben zöldcélokat szolgáló keret együttes nagysága 2004-ben 64,2 milliárd forintra változik.
Idesorolják a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az energiafelhasználás hatékonyságának javítására elkülönített összeget is, amelynek kerete 1,4 milliárdról 3 milliárd forintra nő. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezeli az agrár-környezetvédelmi feladatokra szánt állami pénzeket. A költségvetés erre az idei 4,5 milliárd forintot követően jövőre csak 1,33 milliárdot különítene el, igaz, az uniós támogatások belépése miatt a területre fordítható források nagysága 8 milliárd fölé emelkedik.
Nem szerepel a környezetvédelemre fordítható összegek között a januártól bevezetni szándékozott környezetterhelési díjakból és energiaadóból befolyó bevétel. A kabinet 2004-re 25 milliárd forintot remél ezekből a forrásokból, ám ezt az összeget nem forgatják vissza automatikusan a környezetvédelem területére, arra hivatkozva, hogy a környezet terhelésével arányosan növekvő díjak önmagukban is a szennyezés csökkentésére ösztönöznek.
