Harminchétezer potenciális ügyfél

z A Központi Statisztikai Hivatalban 2001-ben önálló szakmai főosztály alakult a külkereskedelmi statisztikai feladatok ellátására. Mi indokolta a változást?

Két fontos oka volt ennek. Az egyik: felkészülés a hivatalos statisztikai szolgálaton belül arra a szervezeti változásra, amelyet egy 1992-es kormányhatározat már kilátásba helyezett. Korábban ugyanis e területen a statisztika előállításában az elsődleges felelősség a külgazdaság irányítását ellátó mindenkori minisztériumé volt, a KSH "csak" a módszertani és a tájékoztatási feladatokat végezte. A változás végül is 2002 májusában történt meg; a külkereskedelmi statisztika egyedüli felelőse ma a KSH. A másik ok: az EU-csatlakozásra való felkészülés, mivel az Európai Unió közösségi vívmányai (Acquis Communautaire) átvételének nemzeti programja a KSH-t jelölte meg az új feladatok fő felelőseként.



z Milyen változást hozott a KSH számára, hogy átvette a külkereskedelmi statisztikáért való fő felelősséget?

Visszatekintve az elmúlt bő évtizedre, azt lehet mondani, hogy az új rendszer fokozatosan stabilizálódott a vámrendszer jogszabályi kereteinek kialakításával és a vámszervezet infrastrukturális fejlődésével együtt. A főbb állomásoknak a következők tekinthetők: a vám- és a vámtarifatörvény 1995. évi életbelépése, majd az EU vámokmányán alapuló magyar vámbizonylat (az egységes vámokmány - ev) alkalmazása még ugyanazon év közepétől, továbbá az EU kombinált nómenklatúráján alapuló magyar kombinált nómenklatúra 1996-os bevezetése.

Ezek a keretek ugyan stabil adatforrást biztosítottak a külkereskedelmi statisztika számára, az adatminőség szempontjából azonban nem kevésbé fontos a begyűjtött adatok megbízhatósága. Ilyen óriási adattömegből (évente mintegy 10 millió úgynevezett statisztikai rekord, vagyis elemi tételsor feldolgozását, adatbázisba való elhelyezését kell elvégezni) jó minőségű statisztika hatékony, költségtakarékos módon csak akkor készülhet, ha már a rendszerbe kerüléskor szisztematikus ellenőrzést végeznek az adatsorokon. Kulcsszerepet játszanak ebben a vámtisztviselők, hiszen közvetlenül ők vannak kapcsolatban az ügyfelekkel és az áruval.

Az új szervezeti felállás révén a mi feladatunkká vált a kapcsolat tartása, az együttműködés eszközeinek, formáinak kialakítása az adatokat begyűjtő vámtestület illetékeseivel. Az egyik első lépésként együttműködési megállapodást kötöttünk, amely meghatározta mindezeket, kiemelt kérdésként kezelve a vámszervek adatellenőrzési feladatait. Nyilvánvaló azonban, hogy a közvetlen ellenőrzés lehetőségét behatárolja a vámtestület kapacitása, ezért a komolyabb hibák kiszűrésére az adatfeldolgozás során végzett utólagos logikai ellenőrzés (az úgynevezett hihetőségi vizsgálat) hivatott. A feltárt hibák kijavítása azonban az esetek jelentős részében csak az érintett vállalatok közreműködésével valósítható meg, s ez erőforrás- és időigényes. A vámszervek elsődleges adatellenőrzése, a vámtestület és a statisztikai szolgálat jó együttműködése tehát rendkívül fontos.



z Az uniós feladatokra való felkészülés szakaszában is fontos marad az együttműködés a vámszervekkel?

Közismert, hogy a tagországok közötti külkereskedelmi forgalom mérésére - a vámhatárok 1993. évi lebontása, az áruk minden adminisztratív kötöttség nélküli, szabad áramlása következtében - az EU egy vállalati adatgyűjtésen alapuló rendszert vezetett be, az Intrastatot. Az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom - Extrastat néven - természetesen továbbra is a vámnyilvántartásra épül. Utóbbit az EU-ban mint kiemelt fontosságú statisztikát, csatlakozásunktól kezdődően kötelezően érvénybe lépő, tanácsi rendelet szabályozza. Fontos tehát számunkra, hogy a vámszervezet most kialakítás alatt álló, új adatfeldolgozó rendszere jó minőségű adatokat szolgáltasson.

Ki kell emelni a jó együttműködés fontosságát a jelenlegi, sok szempontból átmeneti helyzetben is, hiszen ha az átszervezés körülményei között működő vámtestület nem fordít kellő gondot a begyűjtött adatok ellenőrzésére, és gyors, ütemes feldolgozására, akkor az új rendszer stabilizálása is nehezebb lesz számunkra. Mindezeket szem előtt tartva került sor a közelmúltban a VPOP és a KSH közötti vezetői szintű együttműködési megállapodás aktualizálására.



z Melyek az Intrastat rendszer főbb jellemzői?

Már az eddig elmondottakból is kiderült: a külkereskedelmi statisztika számára az EU-csatlakozás azt a paradox helyzetet idézi elő, hogy a rendszerváltást követő évtized alatt felépített, vámnyilvántartáson alapuló rendszer helyett a forgalom túlnyomó részének regisztrálásához új adatforrásra kell támaszkodni. Az uniós csatlakozásunktól kezdve az Intrastat-jogszabályok az EU-tagállamokkal forgalmazó vállalatok kötelező adatszolgáltatását írják elő.

A jogszabály értelmében azonban nem kell minden forgalmazótól adatot gyűjtenünk, csak azoktól, amelyek 12 havi forgalma egy meghatározott értéket, az úgynevezett asszimilációs küszöbértéket eléri, illetve meghaladja. Ezt a küszöbértéket évente aktualizálni kell, s már a tárgyévet megelőzően közzétenni. Fontos kiemelni, hogy a küszöbérték, s így az adatszolgáltatási kötelezettség meghatározása is, forgalmi irányonként külön-külön történik; lesznek tehát olyan szervezetek, amelyektől csak az egyik forgalmi irányra vonatkozóan kérünk adatokat, és olyanok is, amelyeknek mindkét irányú forgalmukról jelentést kell készíteniük. (Itt kell megjegyezni, hogy az EU-jogszabályok a tagországok közötti forgalom megkülönböztetésére új megnevezéseket vezettek be, s ezt követve mi is a behozatal helyett a beérkezés, a kivitel helyett pedig a kiszállítás fogalmát használjuk e körre.) Számításaink szerint ez a küszöbérték 2004-ben hazánkban mindkét forgalmi irányban azonos: 25 millió forint lesz.

Két további küszöbértéket fogunk még alkalmazni: az egyik a tranzakciós küszöb, amely az egészen kicsi, 100 euró alatti ügyletek esetében teszi lehetővé, hogy csak a forgalom értékét közöljék egy fiktív termékkód alatt, összevontan, további jellemzők nélkül. Az úgynevezett kijelölt küszöbérték pedig a legnagyobb értéket képviselő forgalmazókra (a beérkezéseknél 1,9 milliárd, kiszállításoknál 3,7 milliárd forint éves forgalomtól) részletesebb adatszolgáltatást ír elő, mint a kisebb forgalmú szervezetek számára.

Magyarországon jelenleg mintegy 37 ezer szervezet folytat külkereskedelmet EU-tagállamban működő partnerrel. Az asszimilációs küszöbértéket figyelembe véve azonban összességében 12 400 szervezetnek kell majd havonta adatot szolgáltatnia, vagyis a forgalmazók kétharmada mentesül e kötelezettség alól. Ezzel a forgalom értékéből irányonként mindössze körülbelül 1 százalékot "veszít" a statisztika. Ténylegesen azonban ez sem hiányozhat adatainkból, ezért a matematikai statisztika eszköztárát felhasználva, különféle becslési eljárások segítségével tesszük teljessé a közvetlenül gyűjtött adatokat.

A kijelölt küszöbérték felett forgalmazók képviselik a beérkezések értékének 70 és a kiszállításokénak közel 80 százalékát, ugyanakkor ez mindössze 530 szervezetet, az adatszolgáltatók alig 5 százalékát jelenti. Az adatszolgáltatók 95 százaléka tehát egyszerűbb adatszolgáltatást teljesít majd, számukra külön (egyszerűsített) kérdőív készült. Minthogy a partnerországokban lévő eltérések miatt irányonként (beérkezés/kiszállítás) is külön kérdőív szükséges, így összesen 4-féle kérdőívet alkalmazunk majd.



z Milyen adatokat kell a vállalatoknak szolgáltatniuk?

Lényegében a korábban vámbizonylaton szereplő adatok köréből kerülnek ki a gyűjtött adatok, tehát a termék és a partnerország azonosítói, az ügylet típusa, a forgalom mennyisége, értéke és a termék szállítására vonatkozó információk szerepelnek a kérdőíven. Formátuma eltér a hagyományos statisztikai kérdőívekétől, tulajdonképpen a vámbizonylat statisztikai célú adaptációjának tekinthető. Három fő részre tagolódik: a felső és az alsó rész az azonosító és a kapcsolati adatokat tartalmazza, középen pedig öt blokk az áruforgalmi adatok közlésére szolgál.



z Miben különbözik az egyszerűsített és a részletes adatszolgáltatás?

Egyetlen adatról, a kérdőív 17. rovatában szereplő statisztikai értékről van szó, ez az adat ugyanis a vállalatok nyilvántartásából közvetlenül nem nyerhető ki, általában kalkulált érték. A külkereskedelmi statisztika számára ugyanis - a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében - mind az ENSZ-ajánlások, mind pedig az EU-jogszabályok egységesen import cif, export fob paritáson értékelt adatok előállítását írják elő. Esetünkben ez azt jelenti, hogy minden egyes termék adásvételi árát úgy kell kiigazítani, hogy annyi járulékos költséget (fuvar, biztosítás) tartalmazzon, amennyi a magyar határon történő értékesítés esetén merülne fel. Természetesen a publikált adatok egységesen ez utóbbi értékelés alapján készülnek majd, az egyszerűsített jelentést kitöltő szervezetek által közölt, számla szerinti értékadatokból becslések segítségével állítjuk elő a statisztikai értéken számított adatokat.



z Honnan szerez tudomást a statisztika az európai forgalmazókról?

Az első, induláskori nyilvántartás a jelenlegi külkereskedelmi adatbázisunkból készül. A külkereskedők körében azonban közismerten erőteljes a fluktuáció, tehát nagyon fontos a regiszterfrissítés forrását biztosítani. Erre a célra az APEH szolgáltat adatokat az áfabevallások alapján, amire az Intrastat alaprendelete kötelezi a nemzeti adóhatóságokat. Az EU-ba terméket kiszállító, vagy onnan vásárló adóalanyok listáján kívül a realizált forgalom értékét is megkapjuk; az utóbbiak statisztikai ellenőrzési, becslési célokra szolgálnak.



z Mikor és hogyan történik az Intrastat bevezetése?

Első ízben novemberben jelöljük ki a 2004 májusától adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteket, s még ebben az évben írásban értesítjük őket erről. A későbbiekben még egy adatlap kitöltésére és visszaküldésére is megkérjük őket; ebben várunk választ a kapcsolati információkra és az adatszolgáltatás módjára, arra, hogy hagyományos papír alapú kérdőíven, vagy elektronikus formában fogják-e az adatszolgáltatást teljesíteni. Ennek eldöntéséhez már november folyamán ismertető anyagot küldünk valamennyi jelenlegi EU-forgalmazónak (tehát mind a 37 ezer potenciális adatszolgáltatónak), hiszen a mindenkori 12 havi forgalom összesített nagysága alapján időről időre újabb szervezetek is bekerülhetnek az adatszolgáltatók közé. Az adatgyűjtés megkezdése előtt a forgalom szempontjából meghatározó súlyú forgalmazó cégek munkatársait tanfolyamokon fogjuk felkészíteni. Konzultációs lehetőséget valamennyi érintett számára biztosítunk, telefonon, e-mailben, s igény szerint személyesen is.

A KSH internetes honlapján kialakítás alatt álló "Külkerstat/Intrastat" lapon november közepétől minden szükséges alapinformációt közzéteszünk a felkészüléshez. Az éles üzemkezdettől folyamatos telefonos ügyfélszolgálatot fogunk működtetni. Az adatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell a KSH-nak megküldeni. Papír alapú kérdőíves adatszolgáltatás esetén a szükséges kérdőívfajtákat a tárgyhónap közepéig kiküldjük, az adatszolgáltató azonosító adataival ellátva. Mind az elektronikus formában, mind pedig a papíron begyűjtött adatokat érvényességi és logikai (hihetőségi) ellenőrzésnek vetjük alá, s szükség esetén az adatszolgáltatóknak javításra visszaküldjük a "gyanús", illetve hibás adatokat.

Ha belegondolunk abba, hogy havonta 12-13 ezer szervezet adatait kell begyűjteni, ellenőrizni, javítani, majd egy előre rögzített időpontban közzétenni, nyilvánvalóvá válik, hogy alapvető fontosságú az adatszolgáltatók jó felkészítése, megnyerésük az együttműködésre.

A feladat fontossága és - reálisan ma még nehezen becsülhető - bonyolultsága a szakszerű, gondos felkészülésen túl megítélésünk szerint partneri viszony kialakítását igényli az adatszolgáltatók mellett a felhasználókkal is. Alapvető érdekünk a felhasználói igények megismerése már a rendszer kialakításának idején, de az sem kevésbé fontos, hogy az új rendszer sajátosságairól a partnerek is kellő ismeretekkel rendelkezzenek. Ebből kiindulva hoztuk létre a külkereskedelem-statisztikai módszertani bizottságot, valamennyi érdekelt fél bevonásával. Az eddigiekben alapvetően ezt a fórumot használtuk fel a fejlesztés fontos állomásainak ismertetésére, az érintettek véleményének megismerésére. A rendszerfejlesztés befejezésének közeledtével, a működési, eljárási rend valamennyi fontos elemének kialakításával megteremtődnek a feltételei egy széles körű

információs és kommuniká-

ciós kampány végrehajtásának, amelyre november közepétől kezdődően fogunk sort keríteni.

Ezt követően a jövő év elején - az adatszolgáltatók tanfolyami felkészítésével egy időben - az addigra elkészülő informatikai rendszert próbaüzem keretében fogjuk tesztelni. Az átállás kockázatának mérséklése érdekében jelentős támogatást kaptunk és kapunk jelenleg is az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) külkereskedelem-statisztikai bizottságától, amely a korábbi bővítések kedvezőtlen tapasztalatait is szem előtt tartva, már 4-5 évvel ezelőtt megkezdte a belépés előtt álló országok statisztikusainak felkészítését.



z Hogyan változik a külkereskedelmi adatok közzétételi rendje?

- Az EU-jogszabályok - az Intrastat nehézkessége miatt - külön adatátadási határidőt írnak elő az Extrastat és az Intrastat adataira. Amíg a részletes Extrastat-adatokat a tárgyidőszakot követő 42 napon belül át kell adni, az Intrastatra csak egy makroszintű becslést kell előállítani.

A piaci relációnkénti adatokat az 56. napig, a legrészletesebb, termékenkénti adatokat pedig 70 napon belül kell átadni. Figyelembe véve, hogy tájékoztatáspolitikánk alapelvei között szerepel a hazai felhasználók egyidejű tájékoztatásának követelménye, a jelenlegihez képest lényeges változás várható tájékoztatásunk ütemezésében. Jelenleg az Extrastatra

érvényes határidőt tartjuk,

vagyis 42 napon belül publikáljuk adatainkat. A jövőben ebben az időpontban csak a behozatal és a kivitel egészére vonatkozó adatokat tudjuk közzétenni, a teljes külkereskedelemről csak az Intrastat elkészülte után lesznek publikálható adatok.



z Milyen más, külkereskedelemmel kapcsolatos feladatok várnak még megoldásra?

- A külgazdasági információs rendszeren belül a termékforgalmi statisztika mellett néhány egyéb területen is komoly fejlesztések kezdődtek főosztályunkon. Ezek egyike a szolgáltatások külkereskedelme.

Közismert, hogy jelenleg Magyarország szolgáltatási export- és importadatai (az európai országok többségéhez hasonlóan) alapvetően a pénzintézeti átutalások feldolgozásával, az MNB által összeállított nemzetközi fizetési mérlegből származnak. Ez a rendszer meglehetősen aggregált adatokat szolgáltat, így nem tesz eleget a felhasználók, köztük az EU által megfogalmazott követelményeknek. Másrészt a határon átnyúló eurófizetésekről szóló EU-rendelet tervezett módosítása miatt az MNB a jövőben nem kérhet információt a bankoktól az 50 000 eurót meghaladó tételekről, ezáltal számottevően csökken a rendelkezésre álló információ. Becslések szerint a küszöb alatti érték kiesése miatt akár a szolgáltatások forgalmának mintegy kétharmadát is elveszítheti a statisztika. Ezért vált szükségessé a vállalatok közvetlen megfigyelésén alapuló új megfigyelési rendszer kialakítása. Tekintve, hogy a szolgáltatási tevékenység rendkívül heterogén terület, külkereskedelmére csak különféle adatgyűjtések és adatátvételek együttesével lehet elfogadható becslést készíteni.

A külkereskedelem-statisztikai főosztály 2002-ben kezdte el az új adatgyűjtési rendszer kialakítását. Az első lépésben az üzleti szolgáltatások (kommunikációs, építési-szerelési, számítógépes és információs szolgáltatások, jogdíjak és licencdíjak, személyes, kulturális, szórakoztatási, valamint egyéb üzleti szolgáltatások) külkereskedelmi forgalmának felmérésére vállalkoztunk. Ennek érdekében 2003 elején szolgáltatás-külkereskedelmi cenzus lebonyolítására került sor, a 2002-es éves adatokra alapozva. A felmérés eredményei alapján ez év szeptemberében negyedéves adatgyűjtést vezettünk be az üzleti szolgáltatások rendszeres megfigyelésére. Az üzleti szolgáltatás-külkereskedelmi adatgyűjtés azonban csak a szolgáltatások egy viszonylag szűk körének felmérését biztosítja.

Az idegenforgalom statisztikai megfigyelésére a KSH-ban a szolgáltatásstatisztikai főosztály 2003-2004 folyamán széles körű mintavételes felvételt hajt végre egy olyan adatbázis/adatrendszer kialakítása céljából, amelyre alapozni lehet az idegenforgalmi idősorokat. A külkereskedelmi szolgáltatások további szegmensét jelentik a kormányzati, a szállítási, a pénzügyi és a biztosítási szolgáltatások. Ezek mindegyike speciális szakértelmet igénylő terület, ezért számbavételi módszerének és adatgyűjtésének kidolgozása még előttünk áll. A fentiekben vázolt feladatok végrehajtásának erőforrás- és időigényét figyelembe véve előreláthatólag 2005-ben valósulhat meg egy jól működő, integrált rendszer. Ekkorra körvonalazódik ugyanis, hogy a statisztikai szolgálat intézményei hogyan kapcsolódnak egymáshoz, milyen lesz a munkamegosztás és az információáramlás közöttük.

Az új adatgyűjtési rendszer működtetésével kapcsolatban megállapodás született a KSH és az MNB között arról, hogy a nemzetközi követelményeknek megfelelő, a jövőben a fizetési mérleghez is adatokat nyújtó szolgáltatásstatisztikai rendszert a KSH az MNB közreműködésével alakítja ki.



z Milyen további kihívások elé néz a KSH?

A külkereskedelmi termékforgalom és a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme együttesen mutatja a magyar gazdaság világgazdasági kapcsolatainak változását, intenzitását, külső egyensúlyi helyzetének alakulását. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a külgazdasági kapcsolatainkat leíró makrogazdasági jelzőszámok integrált, konzisztens rendszert alkossanak. Az említett fejlesztések ilyen irányba mutatnak, hiszen az MNB által készített nemzetközi fizetésimérleg-statisztika és a KSH gondozása alatt álló nemzeti számlák igényeit egyaránt figyelembe véve alakítottuk ki, illetve fejlesztettük tovább mind a termékforgalom, mind pedig a szolgáltatások külkereskedelmi statisztikai rendszerét.

E területek statisztikai megfigyelési rendszereinek kialakítása és működtetése a statisztika legmagasabb erőforrásigényű vállalkozásai közé sorolható. Számolni kell azonban azzal a kihívással, amelyet a nemzetközi munkamegosztás átalakulása, a transznacionális vállalatoknak a nemzetállamok határain átnyúló egymás közötti kereskedelme, a tőkemozgás minden elképzelést felülmúló rugalmassága jelent a reálgazdasági folyamatokat felmérni kívánó statisztika számára (tulajdonosváltás nélküli termelési kapcsolatok, belső elszámoló árak alkalmazása és így tovább). A nemzetközi kapcsolatok liberalizálása a gazdasági-pénzügyi folyamatok hagyományos eszközökkel való követése elé komoly korlátokat állít. Ezt a globalizáció gyűjtőnév alatt emlegetett jelenséget, illetve annak hatását, megjelenési formáit a jelenség sokoldalú megközelítésével, a hagyományos eszközök mellett újfajta statisztikák készítésével lehet elemezni.

Erre az érintett nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD, IMF, EU és így tovább) már különféle kezdeményezéseket tettek, például a vállalaton belüli kereskedelem, a közvetlen külföldi tőkebefektetések (foreign direct investments), valamint a leányvállalatok közötti termelési és kereskedelmi kapcsolatok megfigyelésére szolgáló statisztikák kialakításával. Ezek közül a két utóbbi már a magyar statisztikai rendszerben is működik, illetve kialakítás alatt áll, a vállalaton belüli kereskedelem megfigyelési rendszerének bevezetésére azonban már csak az EU tagállamaként fogunk vállalkozni.