EU-lobbizásból elégtelen

Az EU-ban ma még inkább csak tájékozódással, mint lobbizással foglalkozó magyar cégek közül azok helyzete könnyebb, amelyeknek tulajdonosuk révén már vannak uniós kapcsolataik. Ezek közé tartozik a Matáv, amely a Deutsche Telekom brüsszeli kapcsolataira kíván építeni - véli Menyhárt Éva, a cég szabályozási és árpolitikai igazgatója.

A vállalatokat is érintő évi mintegy száz uniós kezdeményezés 2-6 év alatt érik jogszabállyá - elég hosszú idő alatt tehát, hogy időközben lényegi módosulásokon is áteshessen. Igaz, az alakítgatást segítő lobbizásra is komolyan készülni kell: a tapasztalatok szerint egy teljesen új érdekcsoportnak körülbelül három évre van szüksége, hogy neve és munkája elismert legyen.

A cégirodák mellett Brüsszelben mintegy 500 szervezet képvisel üzleti köröket, és 4-500 tanácsadó cég működik; összesen közel 3 ezerre tehető a szövetségek és érdekcsoportok száma. Ezek közé tartoznak a regionális és önkormányzati kirendeltségek is, amelyek látványos brüszszeli jelenlétével Magyarország szintén nem büszkélkedhet (VG, 2003. december 8., 3. oldal).

A magyar vállalatok számá-ra jelenthet segítséget a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) brüsszeli irodája, amely 2001 közepétől működik - igaz, egyelőre csak egy, félállásban dolgozó munkatárssal. A kapcsolatok és az információs csatornák kiépítése mindazonáltal megindult, és a cégek konkrét uniós támogatások elnyeréséhez is segítséget kaphatnak. Ezzel kapcsolatban Lótos Adrienne, az MGYOSZ brüsszeli képviselője a közhasznú tevékenységek ellátásához elnyerhető forrásokat emelte ki.

Szintén tagjai tájékozódását segíti, mintsem tényleges lobbitevékenységet végez a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary brüsszeli képviselete, amely emellett szállítmányozási cégként is működik. Mint Kapcsos Károly ügyvezető a Világgaz-

daságnak elmondta, a belga

minisztériumokkal fenntartott kapcsolatok uniós kérdésekben is első kézből származó információk forrását jelentik.

Regionális összefogás keretében képzeli érdekeinek uniós érvényesítését a Matáv - tájékoztatta lapunkat Menyhárt Éva. A csatlakozó országok távközlési cégeit összefogó, októberben útjára indult kezdeményezés fő célja annak tudatosítása Brüszszelben, hogy jelentős az eltérés a mobil- és a vezetékes telefonok elterjedtségében az EU jelenlegi és majdani tagjai között. A csatlakozók vállalatai azt szeretnék elérni, hogy a vezetékes telefóniának a mobilok versenye nyomán elkerülhetetlen, a szélessávú interneten alapuló megújulása minél nagyobb uniós segítséggel mehessen végbe. A tervek szerint a jelenlegi uniós tagállamok egykori távközlési monopóliumait tömörítő, ETNO nevű szövetségben altagozat jönne létre a csatlakozó országok részvételével, amelynek a Matáv lehet a vezetője.

Az EU-tagság elnyerése nyomán sem tervezi több éve működő brüsszeli irodájának felduzzasztását a Magyar Fejlesztési Bank - tudtuk meg a pénzintézet kommunikációs osztályától. Uniós kapcsolatait a képviselet a tájékozódás mellett befekte-tők felkutatására, termékeinek megismertetésére, a nemzetközi szervezetekbe való integrálódás lehetőségeinek feltérképezésére, valamint a jogharmonizáció segítésére használja.