Negyedmillió magyar szélessávon netezik

A magyarországi internet-előfizetések száma a legfrissebb adat szerint elérte a 633.371-et, az előfizetők közül 256.699-en a korszerű, széles sávon férnek hozzá a nemzetközi hálóhoz - mutatott rá Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára a tudásalapú társadalommal foglalkozó csütörtöki rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón.

Az államtitkár elmondta, hogy ez a két szám sokat elárul egy ország fejlettségéről. A szaktárca arra törekszik, hogy minél többen érjék el Magyarországról is az internetet.

Többek között ezt a célt szolgálja a közháló kiépítése, amelynek révén a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot betöltő egyéb szervezetek, s a civil szféra jut az elektronikus kommunikáció lehetőségéhez.

A közháló-programra a szaktárca jövőre 6 milliárd 500 millió forintot fordít. A most meghirdetett öt, illetve a jövő héten meghirdetendő további két közbeszerzés a program első fázisához tartozó feladatok megvalósítását szolgálja. Ebben az első fázisban 7.300 végpontot létesítenek, illetve megvalósulnak az infrastruktúra meghatározó részei.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a Nemzeti Digitális Adattár kiépítésére jövőre 1 milliárd 700 millió forintot fordíthatnak. Ez lehetővé teszi a nemzeti kultúra értékeinek digitális formában történő elérhetőségét.

Új kezdeményezésként támogatják a virtuális egyetem megvalósítását, melynek segítségével egyetemi szintű ismeretekhez juthat bárki a számítógépes kapcsolat segítségével.

Kísérleti jelleggel megkezdte működését a digitális középiskola, melynek révén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint 200 roma önkormányzati képviselő kezdi meg tanulmányait, s szerezheti meg az érettségi bizonyítványt. A tervek szerint négy év alatt ezer tanulója lesz a digitális középiskolának, amennyiben beválik, szélesebb körű alkalmazása is lehetséges.

Az államtitkár a lehetőségek között említette, hogy a határainkon túli lakosság is magyar érettségi bizonyítványt szerezhet a digitális középiskola révén.

Csepeli György szólt arról is, hogy a millenáris parkot továbbfejlesztve 2004-ben egy "jövő kiállítást" kívánnak megrendezni több tárca összefogásával. Később ezt a kiállítást továbbfejlesztik, s létre hozzák a jövő házát, egy világszínvonalú informatikai, kulturális, tudományos és oktatási központot.

Burány Sándor a tudásalapú társadalom témakörhöz kapcsolódva a rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy jövőre az idei 475 millió forintról 2 milliárd 900 millió forintra emelik a szakképzettséggel nem rendelkező és fogyatékos személyek számára indított felnőttképzés finanszírozását.

Így az idei 5.340 személy helyett 21 ezret vonhatnak be ebbe a képzésbe.

Mint a miniszter elmondta: a humán erőforrás fejlesztésére 2004-ben mintegy 50 milliárd forintos európai uniós támogatással együtt 62,6 milliárd forint jut majd.

Az esélyegyenlőség javítását a következő három évben több mint 10 milliárd forint szolgálja - mutatott rá a miniszter.

Általános foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy a foglalkoztatás javulásával, a munkanélküliség csökkenésével, mint tendenciával elégedett, azzal viszont nem, hogy még mindig igen alacsony a magyarországi foglalkoztatottsági ráta, s igen sok azon munkanélküliek száma, akik nem keresnek aktívan munkát, így a munkaerő-felmérés szerint inaktívnak számítanak.

Az aktív korú népesség 56 százaléka dolgozik Magyarországon, miközben az Európai Unió átlagában ez a szám 64 százalék.

A tárca a változás érdekében egy új stratégiát dolgozott ki, melyet elsőként az Országos Érdekegyeztető Tanács keretei között vitat meg a szociális partnerekkel.

A stratégia egyik célkitűzése, hogy javuljon a munkaerőpiaci és képzési szerkezet közti összhang. Ennek érdekében rövid, közép és hosszú távú prognózisokat dolgoznak ki. A pályaválasztóknak rendelkezésükre áll majd, hogy az adott szakmában és régióban a szakképesítés megszerzését követően milyen elhelyezkedési lehetőségek várhatók - mutatott rá Burány Sándor. (MTI)