Pénzügyi nyomás a renitenseken

Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Ausztria kormányai közös levélben fordultak Romano Prodi európai bizottsági elnökhöz, kérve, hogy az EU 2007-ben induló új, többéves költségvetési keretére teendő bizottsági javaslat fagyassza be a kiadások nagyságát a jelenlegi szinten. Az idén az uniós GNI (vagyis bruttó nemzeti jövedelem) alig 1 százalékát osztja újra a tagállamok között az uniós büdzsé, noha az érvényben lévő szabályok szerint akár 1,24 százalékra is rúghatna a redisztribúció mértéke.

Magyarország szerint nemhogy a jelenleginél kevesebb pénzből kellene megvalósítani az uniós politikák jövőbeli finanszírozását, hanem inkább többől, minimálisan megvalósítandó cél az 1,24 százalékos szint elérése - szögezte le lapunk érdeklődésére Gottfried Péter integrációs államtitkár. Budapest úgy látja, nincs ok arra, hogy a bővítés után gyengítsék az EU hagyományos céljait (mint például a szolidaritási elv érvényre juttatását, a kohézió, a felzárkóztatás segítését), illetve csökkentsék az ezekre fordított összegeket, sőt, inkább növelni kellene azokat, tekintettel az igények növekedésére az új, jellemzően kevésbé fejlett tagállamok megjelenésével.

Emellett számos olyan új cél jelenik meg közösségi szinten, amelynek finanszírozásához pótlólagos forrásokra van szükség. Gottfried Péter ezek között példaként említette a minden eddiginél hangsúlyosabb szomszédságpolitikát, illetve a külső határok védelmével kapcsolatos közös feladatokat. Maga Romano Prodi is ez utóbbiakra hívta fel a figyelmet: szóvivője útján rögtön a levél kézhezvétele után arra emlékeztetett, hogy éppen azok az államok javasolnak újabb és újabb kiadásokat más területeken, amelyek most a büdzsé befagyasztása mellett kardoskodnak. Reijo Kemppinen szóvivő példaként a védelmi kiadások növelését, a közös bevándorlási politika erősítését, illetve az európai gazdaság versenyképességének erősítését célzó nagyszabású infrastrukturális és kutatás-fejlesztési kiadásokat sorolta fel.

Számos elemző úgy véli, az a tény, hogy éppen most került napvilágra a közös levél, újabb nyomásgyakorlásként értékelhető az uniós alkotmány múlt hét végi véglegesítésének elmaradásában egyesek által főbűnösnek kikiáltott spanyol-lengyel duóra. Madrid és Varsó ugyanis a közös büdzsé legnagyobb nettó haszonélvezője lenne, a befagyasztás tehát elsősorban tőlük vonna el forrásokat. A mostani közös fellépés ötletét felvető Svédország kormánya mindenesetre határozottan cáfolta ezeket a találgatásokat, mondván, már jóval a múlt hét végi brüsszeli csúcs előtt megszövegezték a levelet.