Ellentmondásos év volt 2003
Igen kritikus s egyben ellentmondásos év volt a tavalyi a külkereskedelem szempontjából - hangoztatta Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára tegnapi évértékelő sajtótájékoztatóján. Az év egésze végül is sokkal jobban alakult, mint ahogy az a fél év tájékán kinézett: előzetes adatok szerint az export - euróban számolva - 3,2 százalékkal bővült, az import 5,5-del, s ennek eredményeként - egymilliárdos romlással - 4,485 milliárdra emelkedett a forgalom hiánya. A végleges adatok azonban ennél várhatóan jobbak lesznek: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján végzett számítások nyomán várhatóan az exportdinamika 4,1 százalékos lesz, az import 5,8-del bővül, a hiány pedig "csak" 4,62 milliárd eurót tesz majd ki.
A folyamatokat tekintve nyár óta észlelhető egy trendforduló: a 2002 második felében beindult kedvezőtlen folyamatok egészen tavaly nyárig kitartottak, ám a harmadik negyedévben a kivitel már 7, a negyedikben pedig 9 százalékkal bővült. Ez a magyar külkereskedelem legszebb éveinek teljesítményére emlékeztet, szögezte le Major, hozzátéve: ha a tendencia kitart, akkor az idén akár 8-10 százalékos exportbővülésre is lehet számítani, még a kedvező folyamatok további erősödése nélkül is. Biztató e tekintetben az import összetételében megfigyelhető változás: míg az év elején inkább a fogyasztási célú behozatal növekedett, addig a második fél évben már a későbbi exportot megalapozó beruházási, fejlesztési javak, a termeléshez szükséges egységek importja bővült dinamikusan. Kedvező az is, hogy tovább javult a kivitel áruszerkezete: 7 százalékos dinamikával újabb 2 százalékponttal növelte súlyát a teljes magyar kivitelben a gépek, gépi berendezések árufőcsoportja, illetve bővülőben van azon vállalatok köre, amelyek 100-200 millió eurós exportot bonyolítanak le.
A forgalom relációs összetételét illetően Major beszélt arról, hogy beigazolódtak a külkereskedelmi stratégiában megfogalmazottak, nevezetesen, hogy Közép- és Kelet-Európa, Délkelet-Európa, továbbá egyes ázsiai országok kínálnak komoly exportbővítési terepet. Tavaly például a Szlovákiába irányuló exportunk 41 százalékkal bővült, a dinamika ukrán viszonylatban 33, oroszban 20, románban pedig 18 százalékos volt. (Dollárban számolva a kép még impozánsabb, az oroszországi exportunk 40 százalékkal bővült így számolva.)
