Járai az inflációról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az infláció idei gyorsulása ellenére a jegybank lát lehetőséget arra, hogy 2005 decemberére a célnak megfelelő 4 százalékra csökkenjen az infláció üteme.
"Az idén viszonylag gyorsan, éves átlagban 7,4 százalék körül nőhetnek a fogyasztói árak, az áfa és a jövedéki adóemelések miatt, ám bízunk benne, hogy ez 2005-ben jelentősen, átlagos szinten 4,7 százalékra csökken" - mondta Járai Zsigmond sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy az idén az adóemelések nélkül az év végi nettó infláció várhatóan 5 százalék körül alakul, azaz a dezinfláció folytatódik. "Az infláció 2005-ös csökkenésének vannak kockázatai" - mondta és fontosnak nevezte, hogy az ár- és béremeléseknél 2005-ben a vállalkozások az adóemelések nélküli inflációval számoljanak. További kockázatnak nevezte a forint árfolyamának alakulását. Hozzátette: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja, amiben a korábbinál nagyobb szerepet kap a kamatpolitika.
Járai Zsigmond úgy vélte, jelenleg Magyarországon szigorú monetáris kondíciók vannak és viszonylag magasak a kamatok. "A kamatszintet addig fenn kell tartani, amíg a pénzügyi befektetők kockázati megítélése nem javul. Erre látunk lehetőséget az év folyamán" - mondta.
A jegybank elnöke emlékeztetett arra, hogy a gazdaság helyzete jól alakul, az egyensúlyi mutatók javulnak, az export nő. Mint mondta, jó esélyt lát arra, hogy a javulás az idén is folytatódik, amit a gazdaság piaci megítélése is tükröz.
Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy az adóemelések inflációs hatását a jövőben sem kell a monetáris politikának ellensúlyozni. Ugyanakkor elismerte, hogy 2005-ben az infláció alakulásában a monetáris politikában nagyobb szerepe lehet, mint az idén.
A 600 bázispontos, tavaly véghez vitt kamatemelésről Járai Zsigmond elmondta: még nem tudják, hogy pontosan milyen hatással volt az inflációra, ám véleménye szerint jelentősen mérsékelte a pénzromlás ütemét.
A jegybank elnöke elmondta: a kormány bejelentett intézkedései ellenére látnak kockázatot arra, hogy az államháztartás hiánya a tervezett GDP-arányos 4,6 százaléknál magasabb legyen. "Legalábbis további intézkedések nélkül" - tette hozzá.(MTI)
