Nyugaton terjednek a hedge-alapok

A befektetési alapok hazai piacának legnagyobb, 80 százalékos szeletét kihasító kötvény- és pénzpiaci alapok jókora tavalyi visszaesése beindíthatja az alapkezelők fantáziáját is, ami új termékek megjelenéséhez vezethet. Az már most látszik, hogy egyre többen próbálják garantált hozamú alapokkal magukhoz csalogatni a magánszemélyek megtakarításait. Erre az elmúlt évben is volt példa: a K&H Fix néven immár háromtagú sorozatot indított, s a CA IB és az OTP Alapkezelő is útjára indított egy ilyen, garantált terméket.

A nagyobb kockázatot kereső ügyfeleknek kevesebb lehetőségük van. Származtatott alap létrehozására ugyan lehetőséget nyújt a tőkepiaci törvény, ám mindeddig csupán fedezeti pozíciókra, azaz éppen a biztonság növelésére használták fel ezt a instrumentumot az alapkezelők - magyarázza Temmel András, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára. A klasszikus, nagy tőkeáttétellel működő fedezeti (hedge-) alap létrehozása még várat magára, amit az magyaráz, hogy a piaci szereplők szerint nehéz elképzelni, hogy sokan ráharapnának egy ilyen konstrukcióra - tette hozzá.

Nyugaton mindenesetre éppen ilyen folyamat zajlik: a befektetők a kockázatot keresik. Ráadásul az európai színtéren a törvényi szabályozás eredményeként a német és francia piacon ettől az esztendőtől a hedge-alapok magánszemélyek számára is elérhetők, s az Egyesült Királyságban is lazították a szabályozást. Az alapkezelők szerint egy évvel ezelőtt a magánbefektetők még nem voltak felkészülve a hedge-alapokra, ám azóta történt egy s más.

A nagy kockázatúnak kikiáltott instrumentumot Nagy-Britanniában nyilvánosan nem teríthették az alapkezelők magánszemélyeknek, hanem csupán olyan társaságok részvényeit vásárolhatták, amelyek hedge-alapokba invesztáltak. A szigetországban a jövő hónapban készül el az a javaslat, amely egy új alapkategóriát hozna létre. Ez lehetővé tenné származékos termékekkel felvértezett, nagy tőkeáttétellel dolgozó alapok létrejöttét, ám egyelőre kizárólag a szofisztikált befektetők számára. A szabályozók ugyanis még ódzkodnak attól, hogy magánszemélyek számára is elérhetővé tegyék ezt a konstrukciót.

A német és francia lépés ennél kicsit messzebb mutat; az Európai Parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy a hedge-alapok is európai útlevelet kaphassanak, mondván, ez visszahozhatja a befektetők kedvét. A piac optimista: Németországban úgy számolnak, hogy legkorábban márciusban jelenhet meg az első hedge-alap.

Az alapkezelők bizakodnak; a Goldman Sachs, amely a világ egyik legnagyobb hedge-alap-kínálatát mondhatja magáénak, úgy számítja, öt éven belül a német piacon 100 milliárd euró gyűlhet össze ezekben az alapokban. A német alapkezelők szövetsége ennél még optimistább elképzelést vázolt fel: középtávon 500 milliárd eurós állományt vár e befektetési lehetőségtől, ami a teljes német befektetésialap-piac 5 százalékát jelentené. Az intézményi szereplők között valószínűsíthetően a Man, illetve a Goldman Sachs vinné a prímet, a lakossági piacon pedig a német DWS, a Deutsche Bank leánya tarolhatna. A DWS az idén 1 milliárd eurót remél összegyűjteni ezen konstrukciójába, s úgy tűnik, egyelőre egyedüli szereplőként próbálja négy hedge-alapját engedélyeztetni a felügyelettel. A többi alapkezelő még várakozó állásponton van, s egyetlen külföldi szereplő sem jelentkezett be a felügyeletnél.

Szakemberek szerint nem csekély tőkéről van szó: globálisan a hedge-alapokban lévő vagyon 2004-ben 20 százalékkal bővülhet, meghaladva a 700 milliárd dollárt. A szakemberek szerint a bővülés alapvetően amerikai és japán befektetőknek köszönhető majd. A hedge-alapokban meglévő japán befektetések például megháromszorozódtak az elmúlt két évben. A 300 milliárd dollárral rendelkező japán állami nyugdíjalap - amely egyúttal a legnagyobb a világon - például azt szeretné elérni, a kormány engedélyezze, hogy hedge-alapba fektethessen.

Tavaly fordult elő először, hogy az intézményi befektetők több pénzt helyeztek hedge-alapokba, mint a magánszemélyek, ami a nyugdíjalapok növekvő érdeklődésének volt köszönhető. (Érdekesség, hogy az amerikai egyetemek alapítványai előszeretettel fektetnek növekvő összegeket hedge-alapokba, ennek aránya már meghaladta a 6 százalékot.)

Ezek az invesztorok azonban már igénylik a transzparenciát, s a szabályozók igyekeznek eleget tenni ezen kívánalmaknak. Az amerikai szabályozás szerint ugyanis ha az alap tulajdonosainak száma 99 alatt van, szinte semmilyen üzleti információt nem kell nyilvánosságra hozniuk. Az egyetlen információ, amelyet hivatalosan is megosztanak a publikummal, az az elért éves hozam, amely általában nem alacsony.