Devizahitelek: árfolyamkockázat miatti érvénytelenség? Egyetlen keresztkérdéssel semmisítette meg a parlamentben az államtitkár
A devizahiteles ügyek újra napirendre kerültek az Országgyűlésben, miután a Mi Hazánk képviselője szerint a kormány érdemben nem kezeli az uniós bírósági ítélet nyomán kialakult helyzetet. A kormánypárti oldal visszautasította a vádakat, arra hivatkozva, hogy a devizahitelek kivezetése óta a jogi környezet is átalakult, és az állam több intézkedéssel is védte az érintett adósokat.

Apáti István (Mi Hazánk) felszólalásában azt állította, hogy a kormány „hátba szúrta” a devizahiteleseket, és szerinte ma is mintegy hétezer per van folyamatban a témában. Emlékeztetett arra: az Európai Unió Bíróságának friss ítélete alapján az ügyfelek a tőkeösszegen felül minden költséget visszakaphatnának, ám a Kúria a követeléskezelők és bankok álláspontját támogatja. A képviselő teljes körű végrehajtási tilalmat sürgetett, amíg a parlament új törvényi keretekkel nem rendezi a kérdést.
A kormány nevében Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált:
devizahitelek ma már nincsenek, hiszen a forintosítás óta minden érintett szerződés forinthitelként működik.
Közlése szerint az Országos Bírósági Hivatal idei adatai mindössze 782 devizahiteles ügyet tartanak nyilván. Hozzátette, hogy a 2022-ben bevezetett kamatstop 273 ezer lakáskölcsönt érint – köztük a volt devizahitelesekét is –, és a rendelkezés több száz milliárd forintnyi terhet vett le az adósok válláról.
Apáti szerint az államtitkár érvelése „elképesztő”, mert szerinte lényegtelen, hogy a hiteleket időközben átváltották forintra, ha az alapjául szolgáló szerződés eleve érvénytelen volt. Úgy véli, a kormány a bankok és a követeléskezelők érdekeit képviseli, miközben a Mi Hazánk az érintett családok oldalán áll.
Répássy a viszonválaszban hangsúlyozta:
nem lehet azt állítani, hogy a kabinet a bankok mellé állt, hiszen a kamatstop bevezetése óta mintegy 400 milliárd forint maradt a hitelfelvevőknél – ekkora veszteséget kellett elkönyvelnie a pénzügyi szektornak.
Azt is felvetette, hogyan lenne alkalmazható az árfolyamkockázatra vonatkozó érvénytelenségi érvelés egy olyan ügyfélre, aki már tíz éve lezárta a devizahitel konstrukciót és forintosította kötelezettségét.
A parlamentben mondta el az államtitkár, mikor érvénytelenek a devizahiteles szerződések: a forintosítás mindent megváltoztat
Október végén a devizahitelek kérdéséről volt szó az Országgyűlés ülésén, ahol a Jobbik képviselője, Z. Kárpát Dániel az Európai Unió Bíróságának devizahitelesekkel kapcsolatos döntését felidézve sürgette, hogy a parlament hozzon kötelező, mindenkire kiterjedő rendeletet, amely megszüntetné az egyénenkénti pereskedés kényszerét.
Válaszában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára felidézte, hogy a kormány számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére, és a kérdéssel az Országgyűlés is többször foglalkozott. Bár azt jelezte, hogy lehet még néhány ezer jogvita, ám szerinte ezekben csak a bíróság tud döntést hozni, miután a kérdéses adósok nem vették igénybe a kormány segítségét.


