Földárak Magyarországon

Nagyot nőtt a földforgalom volumene a tavalyi évben, hiszen több mint 10 százalékkal nagyobb területű termőföld cserélt gazdát 2024-ben, mint a megelőző esztendőben. A témának azért is van kiemelt fontossága, mivel Magyarország területének közel 80 százaléka termőföld, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek minősül. A mezőgazdasági területeink kétharmadát jelenleg egyéni gazdaságok (őstermelők, egyéni vállalkozók) használják, mindezt úgy, hogy tíz évvel ezelőtt a mérleg még a nagy cégek túlsúlyát mutatta. A magyar birtokpolitika eredményességét aligha lehetne elvitatni: míg a környékbeli országokban (Romániában, Szlovákiában) folyamatosan nő a külföldi tulajdon aránya, addig hazánkban szigorú előírások védik a magyar földtulajdont – még ha emiatt folyamatos támadásnak is vagyunk kitéve az EU részéről.

Földszerzési szabályok: Európában az egyik legszigorúbb

Bő tíz évvel ezelőtt, 2013-ban került elfogadásra hazánkban az új földforgalmi szabályozás. 

A legfontosabb előírások:

1. A zsebszerződések felszámolása érdekében az adásvételi szerződéseket immáron biztonsági okmányon, ún. „zöld papíron” kell beadni.
2. A szerződések hatálybalépése hatósági jóváhagyáshoz kötött.
3. A helyi gazdákat elővásárlási és előhaszonbérleti jog illeti meg.
4. A gazdálkodói szempontok érvényre juttatása érdekében a szerződéseket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervezete is véleményezi.
5. Talán a legradikálisabb (de helyesnek bizonyuló) változás volt az is, hogy aki földet vásárol, az köteles azt maga használni, nincs lehetőség tehát a megvásárolt föld bérbeadására. Ezzel egyértelműen azt a szándékát fejezte ki a jogalkotó, hogy a földvásárlásra ne befektetési céllal kerüljön sor, a föld a gazdák kezében maradjon.

A földárak alakulása

A napokban jelent meg a KSH hivatalos elemzése a 2024-es földárakról, amely a korábbi évekhez képest ugyan továbbra is emelkedő tendenciát mutat, de jóval lassabb mértékben. Míg a korábbi években átlagosan 10 százalékos emelkedés volt tapasztalható, addig tavaly ez a felére csökkent, és az 5 százalékot sem érte el átlagosan. Ez nyilvánvalóan egyértelmű következménye a gyenge felvásárlási áraknak és a termelési költségek jelentős megemelkedésének. A mezőgazdaság jövedelmezősége ugyanis drasztikusan lecsökkent az ukrán-orosz háború kitörését követően, az uniós agrártámogatások belengetett elvonása pedig tovább rontotta a gazdák hangulatát. Ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy az elmúlt években sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, akkor érthetővé válik a földárak jelentős lefékeződése.

Szántóból van a legtöbb területünk, ez látszik a földforgalomból is

Mezőgazdasági területeink több mint négyötöde szántóföld, így nem is meglepő, hogy a tavalyi 73 ezer adásvétel döntő többségében szántóföld cserélt gazdát. A szántó átlagára országosan 2,4 millió forint volt hektáronként a tavalyi évben, a vármegyék többségében pedig lassult a szántó átlagárának emelkedése. A legmagasabb árak Hajdú-Biharban, Tolnában, Békésben és Győr-Moson-Sopronban voltak (2,8–3,1 millió forint átlagosan), míg a legalacsonyabb átlagáron Nógrádban, Zalában és Hevesben lehetett földhöz jutni (az átlagár 1,3–1,7 millió forint). Az átlagárak kapcsán azért azt fontos megjegyezni, hogy járások, sőt települések között is jókora szórás lehet az árakban, hiszen a földek minősége és a kereslet is eltérő lehet az egyes körzetekben.

Bérleti díjak: ötszázalékos emelkedés átlagosan

Hazánkban kiemelt szerepe van a haszonbérlet jogintézményének, hiszen a földek felét nem a tulajdonos, hanem bérlő hasznosítja. A bérelt területek aránya a magas földminőséggel rendelkező megyékben a legnagyobb, például Jász-Nagykun-Szolnokban vagy Békésben. A bérleti díjak tavaly 5 százalékkal emelkedtek, ami egy visszafogott növekedés a háború előtti időszakhoz képest, ennek ellenére egyes településeken már így is szükség volt a kormányhivatalok és az agrárkamara közbelépésére a bérleti díjak túlzott emelkedésének megakadályozására, a bérleti díjak elszabadulása ugyanis pont a kisebb gazdálkodókat szorítaná ki a piacról. A tavalyi évet nézve: az országos átlag a bérleti díj tekintetében egy hektár szántó esetében 86 900 forint volt, de természetesen itt is nagy szórás volt az egyes megyék között, hiszen Vasban, Nógrádban vagy éppen Hevesben 10 százalék fölötti volt a szántó bérleti díjának emelkedése. 

Hogy miként alakulnak a földárak Európa többi államában, arról itt olvashatnak egy elemzést.