Liberalizált, ám védett piac

A gazdasági reformok 1991-es megindításának köszönhetően ma már az indiai kereskedelem lényegében liberalizált. Igaz, az átlagos vámszint továbbra is magas - 25 százalékos -, a nyolcadik legmagasabb a világon. Emellett számos nem vámjellegű akadály is nehezíti a piacra való betörést. Ugyanakkor óriási piacról van szó - 2002-ben például csak a lakosság mintegy 90 milliárd dollárnyi összeget fordított vásárlásra.

Beviteli korlátok Néhány kivételtől eltekintve a termékek többsége engedélyezési eljárás nélkül vihető be az országba. Bizonyos árucikkekre behozatali tilalom, másokra engedélyeztetés van érvényben, s az áruk egy adott körét csak erre jogosult állami vállalatok importálhatják (rizs, kukorica, gabonafélék, kőolaj és származékai, karbamid). Mintegy 300 termékből áll az "érzékeny" a lista (bővebb információ: www.nic.in/eximpol, vagy http://dgft.delhi.nic.in).

Vámszint A behozatali vámok többségénél a legmagasabb vámérték 35, az átlagos 25 százalék körüli. 100-240 százalékos a használt gépjárművek, a motorkerékpárok, a nyers étolajok, a szeszes italok, a baromfihús vámja; ám kedvezményes vám terheli az it-eszközök, távközlési berendezések, a textilipari gépek bevitelét. A termékek CIF-árát egy 4 százalékos speciális vámmal (SAD) fejelik meg.

Okmányok, vámkezelés Az importőröknek a vámkezeléshez importbejelentőt kell benyújtaniuk (a termék leírását, értékének megjelölését, az esetleg szükséges importengedélyt, az eladási számlát, a szállítási és biztosítási dokumentációt kell tartalmaznia). Általában a vámkezelés céljából a nemzetközi gyakorlathoz képest nagyobb számú okmány kell, ezért célszerű helyi szakember igénybevétele. Áruk ideiglenes importjára a nemzetközi gyakorlattól eltérően sokkal szűkebbek a lehetőségek. Árubemutatás, piaci felmérés céljára csak a kiállításszervező és -rendező állami szakvállalat, az ITPO rendezvényeire vihető be ideiglenesen áru. A nemzetközi kiállításokra és szakvásárokra a kiállítandó áruk, kiállítási installációk importja, hat hónapon belüli reexport kötelezettség mellett lehetséges. Laptop kézi poggyászban ideiglenesen vámmentesen bevihető, ezt érkezéskor a vámhivatalnál be kell jelenteni.

Árumegjelölés A termék nevétől és márkajelzésétől függetlenül a terméken vagy a csomagolásán, illetve a konténeren szerepelnie kell a származási ország nevének. A kiskereskedelmi forgalom számára előre csomagolt termékeknél még részletesebb megjelölés kell.

Fizetési feltételek Exportügyletek esetén csak nemzetközi banknál megnyitott, viszszavonhatatlan L/C fizetési módot érdemes kikötni, vagy az ellenérték vevő általi előre fizetését, elkerülendő a vitát. A vevő nem teljesítése esetén a követelés, a kinnlevőség behajtására alig van lehetőség. Jóllehet a követelés érvényesítésére a jogi keretek adottak, az eljárások hosszadalmasak, a végrehajtás gyenge. A csődtörvény számtalan kibúvót tartalmaz, s ingatlanvagyon fedezetként alig-alig hajtható végre. A folyó fizetések (kereskedelmi ügyletek) tekintetében az indiai rúpia szabadon átváltható, ezért mindig dollárban, euróban vagy más, nemzetközileg elfogadott fizetési eszközben kössük ki a fizetés pénznemét. (VG)