Kitörési kísérlet Moldovában

Hároméves gazdaságfejlesztési programot fogadott el a moldovai kormány, amelytől külföldi támogatást és a hovatovább elviselhetetlen mértékű szegénység csökkentését reméli. A kisinyovi kabinet közleménye szerint a terv - amelynek részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra - konkrét lépéseket tartalmaz a gazdasági növekedés fellendítésére, a magánszektor támogatására, továbbá az egészségügyi, az oktatási és a szociális ellátórendszer fejlesztésére.

A dokumentumot hamarosan átadják a Világbank illetékeseinek, remélve, hogy sikerül minél nagyobb támogatást kicsikarni a nemzetközi pénzügyi szervezettől. Vaszilij Tarlev miniszterelnök a Bloomberg szerint úgy számol, hogy a gazdaságfejlesztési terv végrehajtásához a következő három év során 280-300 millió dollárnyi külföldi segélyre és hitelre lesz szükség.

Nemzetközi segítséget vár Moldova legnagyobb politikai problémája, az elszakadásra törekvő Dnyeszteren túli terület ügyének megoldásához is. Mint Jevgenyija Osztapcsuk parlamenti elnök Strasbourgban kijelentette, Kisinyov az EU aktív szerepvállalására számít az egész régió stabilitását veszélyeztető konfliktus kezelésében.

A moldovai vállalkozókat és az egyszerű embereket azonban a szakadár tartomány megfegyelmezésénél jobban érdekli a gazdasági helyzet javítása. Mint a BBC helyszíni tudósításából kiderül, a magáncégek általában csak súlyos kenőpénzek árán jutnak működési és egyéb engedélyekhez, és az államigazgatás alsóbb szintjein is úgyszólván természetesnek számít a korrupció. Eközben az átlagjövedelem nem éri el a napi 3,5 dollárt, így Moldova a kontinens legszegényebb országának számít. Nem csoda, hogy a felnőttlakosság jelentős része külföldön próbál szerencsét, általában illegális úton; az EU-ba való beutazást lehetővé tevő hamis vízum piaci ára 2500 dollár.