Kkv-stratégia hosszú távra
A GKM-ben elkészült a kis- és középvállalkozás-fejlesztés hosszú távú stratégiája - tudta meg a Világgazdaság. A széles körű társadalmi egyeztetésre váró dokumentumban foglaltak - a hozzá tartozó pénzügyi terv szerint - megvalósítására 2004 és 2013 között 2004-es árakon összesen mintegy 483,9 milliárd forinttal számolnak. Ebből a várható európai uniós források 291 milliárd, a társfinanszírozás 124,5 milliárd forintot tesz ki; a többit a kis- és középvállalkozói célelőirányzat biztosítaná.
A kis- és középvállalkozói szektor részesedése az összes uniós forráson belül 2004-2006 között 4,24 százalék. A szaktárca azzal számol, hogy a 2007-2013 között Magyarországra érkező 24,6 milliárd eurónyi EU-támogatásból hasonló mértékben részesedhet a kkv-k fejlesztése.
A hosszú távú stratégia kidolgozói az eddigi hazai, illetve nemzetközi gyakorlat figyelembevételével azt tartották szem előtt, hogy a magyar kis- és középvállalkozások versenyképessége az Európai Unió belső piacának feltételei mellett is folyamatosan erősödjön. A stratégia elsősorban a viszonylag magas kockázatvállalási hajlandóságú és a vállalkozásuk fejlesztésére törekvő növekedésorientált vállalkozások ösztönzésére és támogatására, versenyképességük javítására, piaci részesedésük növelésének elősegítésére koncentrál. A "kiforratlan" vállalkozások kapcsán arra törekedtek: a vonzó működési környezet motiválja az érintetteket arra, hogy új vállalkozásba vágjanak. A kkv-k döntő többsége üzletét kicsi, könnyen kezelhető szinten kívánja tartani, radikális fejlesztésben nem igazán érdekeltek - fogalmaz a stratégia. Őket éppen ezért arra kívánják ösztönözni, hogy új fejlesztések megvalósítása és alkalmazottak felvétele révén mégis növekedésorientált vállalkozásokká váljanak.
A kkv-k versenyképességének növelése érdekében három fő célt határoztak meg. Az egyik a vállalkozásösztönző működési környezet kialakítása. Ebbe egyebek közt a vállalkozói kultúra erősítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a vállalkozásösztönző adórendszer kialakítása, a vállalkozásalapítás és az együttműködés ösztönzése tartozik. A másik a forráshoz jutás megkönnyítése, a harmadik pedig a versenyképességet javító fejlesztések, az innováció, valamint az információtechnológia által nyújtott lehetőségek kihasználásának ösztönzése.
