Ha a választott bíróság valamely ügyben a hatáskörének hiányát állapítja meg, e döntése ellen nem lehet a bírósághoz fordulni. Amennyiben azonban a rendes bíróság a kérelmet - a bírói út hiánya miatt - érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ez ellen van helye fellebbezésnek - hangsúlyozta a következő ügyben a Legfelsőbb Bíróság (LB).

A választott bíróság az adott ügy felperesének keresetét elutasította. Végzését azzal indokolta, hogy a kereset tárgya olyan fegyelmi vita, amellyel kapcsolatban nincs helye választott bírósági peres eljárásnak, tehát arra nincs hatásköre. Az érintett a rendes bíróságtól remélt jogorvoslatot. Azt kérte: kötelezze a választott bíróságot a per tárgyalására és érdemi határozat hozatalára.

Az igazságszolgáltató fórum ugyancsak elutasította kérelmét. A választott bíráskodásról szóló törvény rendelkezéseiből kiindulva arra a következtetésre jutott: a választott bíróság sérelmezett végzése ellen nincs helye "fellebbezésnek". Az ügyben a rendes bíróságnak nincs hatásköre és eljárási jogosultsága. Kitért arra, hogy az általa hozott végzést sem fellebbezheti meg a kérelmező.

Az viszont másként döntött, fellebbezett. Beadványában egyebek közt előadta, hogy igényérvényesítési lehetőségét - értve ezalatt a tisztességes eljárás lefolytatására való jogosultságát is - kijátszhatják.

A másodfokú bíróság elbírálva beadványát, megállapította: a cég a választott bíróság hatáskörének hiányát megállapító végzés ellen ment a rendes bíróságra. Ott ismét elutasításban volt része, szintén hatáskör hiánya miatt. A bíróság eme végzése azonban - tájékoztatásával ellentétben - a polgári perrendtartás szabályai szerint megfellebbezhető. E tekintetben tehát tévedett az elsőfokú igazságszolgáltató fórum.

Ám a fellebbezés alaptalan - szögezte le az LB. Az adott esetben a kérelmező által benyújtott kereset elbírálására a hatásköre hiányát és nem a hatáskörét állapította meg a választott bíróság. E határozata ellen pedig a törvény értelmében valóban nem lehet jogorvoslattal élni a rendes bírósághoz. (VG)