Bizalmi szavazás – konstruktív bizalmatlansági indítvány

Az Alkotmány rendelkezése szerint a kormány – a miniszterelnök útján – bizalmi szavazást javasolhat. Ha az Országgyűlés nem szavaz bizalmat a kormánynak, akkor annak le kell mondani.

Ez esetben megszűnik az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány, vagyis annak a lehetősége, hogy a képviselők egyötöde új miniszterelnök személyére tegyen javaslatot.

Az új kormány megalakulásáig azonban a kormány hivatalban marad, gyakorolhatja az őt megillető jogokat. Nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak a törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Új kormány e helyzetben úgy alakulhat, hogy az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával miniszterelnököt választ a köztársasági elnök javaslatára.

Az Alkotmány azonban nem írja elő, hogy a köztársasági elnök csak olyan kormányfőt javasolhat, aki a parlament többségi támogatását élvezi. Ha az Országgyűlés az elnök indítványát elutasítja, akkor ettől kezdve negyven napja van a köztársasági elnöknek, hogy további jelöltjét vagy jelöltjeit a parlament elé vigye és az valamelyiket elfogadja. Ha nem fogadja el, a negyven nap lejártával a köztársasági elnök új választások kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést. VG