Árrobbanást, éhséglázadásokat, háborúkat okoz a biodízel?

„Az élelmiszerárak radikális emelkedése háborúhoz vezethet” – fejtette ki nemrégiben drámai prognózisát Dominiques Strauss-Kahn a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Jóslata nem is áll messze a valóságtól, ugyanis az elmúlt napokban számos országban erőszakos zavargásokhoz vezetett a mezőgazdasági termények árának robbanásszerű növekedése. A rizs ára – két hónap alatt elért 75 százalékos emelkedésével – történelmi léptékű csúcsot ért el. A közeljövőben pedig további drágulás várható.

Ugyanez igaz a búzára, ami világviszonylatban 120 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt. A korábban nem látott mértékű drágulás hatására Mozambikban és Bangladesben is az utcára vonultak az emberek. Haitin a múlt héten az elkeseredett tüntetők a miniszterelnöki rezidenciát is megostromolták. Noha Venezuela 364 tonnányi élelmiszerrel gyorssegélyt biztosított a karibi országnak, a tiltakozások mégis odáig fajultak, hogy egy hete Jacques Edouard Alexis miniszterelnököt menesztette a szenátus, mivel képtelen volt kezelni a kialakult feszült helyzetet.

Egyiptomban egy 15 éves fiú esett áldozatul a rendőrség fellépésének, 12 ezer embert pedig azért tartóztattak le, mert a feketepiacon lisztet árultak. A globális jelenség értékelése során ENSZ mezőgazdasági szervezetének (FAO) vezetője, Jean Diouf hangsúlyozta: a jelenség nem csupán a fejlődő nemzetek problémája, a gazdagabb országokban ugyanúgy jelentkezett a drágulás. Így például az AP jelentése szerint az Egyesült Államokban 17 éve nem látott összegeket fizetnek alapvető élelmiszerekért.

A közgazdászok három okra vezetik vissza a kialakult szituációt. Először is: a globális felmelegedés okozta hektikus időjárás-változások a termények pusztulásához vezettek. Másodszor: az emelkedő olaj- és energiaárak miatt a termelők költségesebben szállítják a gabonát a megfelelő helyekre. Végül pedig: a bioüzemanyagok és az élelmiszerek között határozottan kiéleződött a verseny. Utóbbi tényező súlyát jól jellemzi, hogy az ENSZ élelmezési programja (WFP) szerint az éves gabonatermelésnek csupán a fele kerül az emberek tányérjára, a másik feléből jórészt bioüzemanyagot állítanak elő. Azt az Európai Unió is előírja, hogy a benzinnek tartalmaznia kell bizonyos mennyiségű bioadalékot. A tervek szerint 2020-ra 10 százalékos arányt ír majd elő a közösségi direktíva. Ezzel a célkitűzéssel kapcsolatban a minap aggodalmát fejezte ki Európai Környezeti Ügynökség (EEA ) tudományos tanácsadó testülete. Álláspontjuk szerint nincs elegendő termőföld Európában ennek a mennyiségnek az előállításához. Az előírás teljesítésének az élelmiszer-termelési célzatú földterületek látnák kárát, valamint elkerülhetetlenné válna az import a harmadik világbeli országokból, ami hasonló okok miatt súlyos következményekkel lenne az amúgy is éhínségtől sújtott nemzetekre.

„Az ételt a benzintankba öntjük.” – mondta a CNN-nek Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem témaszakértője.  Jean Ziegler, az ENSZ étkeztetéssel foglalkozó raportőre még messzebb ment. Szerinte az etanol élelmiszer-alapanyagokból történő előállítása az emberiség ellen elkövetett bűntett. Robert Zoellick a Világbank elnöke pedig úgy fogalmazott: „Vannak, akik azért aggódnak, mert nem tudják megtölteni a autójuk benzintankját. Vannak országok azonban, ahol az emberek amiatt szenvednek, mert nem tudják megtölteni a gyomrukat” – vont érzékletes párhuzamot a Világbank első embere. Az ENSZ mezőgazdasági szakértői nemrég kiszámolták: egy 50 literes benzintank etanollal való megtöltéséhez annyi gabonára van szükség (232 kg), amennyi egy gyermek étkezését egy éven át biztosítaná.

Ha az élelmiszerkrízistől eltekintünk, gazdaságilag kétségtelenül jó üzlet az etanol. A világ második legnagyobb termelőjeként ismert Brazília elnöke, Luiz Inacio da Silva szerint a fejlett országok részéről meglévő nagy kereslet a fejlődés ígéretét hordozza magában a szegényebb nemzetek számára. „Vegyük példának Haitit. Láthatjuk, hogy számtalan előnnyel járt az ország számára, hogy etanoltermelési partnerséget kötött Brazíliával.” Luiz Inacio da Silva mindezt két nappal a haiti miniszterelnöki rezidencia ostroma után mondta. Az elkeseredett tömeg érezhetően nem látta át az előnyös makrogazdasági folyamatokat.

Gráf: Magyarországon is drágulnak az alapélelmiszerek

Gráf József agrárminiszter szerint a világ növekvő lakosságának élelmezése és a klímaváltozás az agrárpolitika új kihívása. Mint mondta: a jelenleg tapasztalható, válsághelyzeteket is előidéző hatalmas élelmiszer-áremelkedés három fő tényezőre vezethető vissza. 

– Az első ok az, hogy elképesztő mértékben nőtt a klasszikusan szegény országok közé sorolt államok lakosainak élelmiszerfogyasztása az utóbbi években – kezdte az agrártárca vezetője.  – Kínában, Indiában vagy éppen Oroszországban a népesség növekedésével nem tud lépést tartani a mezőgazdaság. Arról nem is beszélve, hogy a Föld lakossága 2050-re megduplázódik, ami óriási élelmezési kihívást jelent, ugyanis legalább kétszer annyit kell termelni, mint most. A másik ok az, hogy Európa agrártermelése az évtized elejének túltermelése miatt visszafogta magát, a harmadik pedig a klímaváltozás. Utóbbi főként a déli országok sújtja az elmúlt évtizedben, de már Magyarországon is érzékelhető.

– Sokan azt jósolják, hogy a fejlett világban, így Magyarországon is várható a következő években az élelmiszerek árának nagyobb arányú emelkedése. Ez a realitás?
–  Sajnos nem tudok jó hírrel szolgálni. A fentebb említett három ok ugyanis nem ideiglenes jelenség, hanem egy tendencia, amely együtt jár az energiaárak növekedésével is. Érdekes, hogy míg a szegényebb országok lakosai a jövedelmük 40-50 százalékát költik élelmiszerre, addig a fejlettebb országokban ez 10-15 százalékra csökkent, aztán újra növekedni kezdett. Utóbbi országokban éppen az árdrágulás miatt. Ez a helyzet Magyarországon is. 

12 hónap alatt 12 százalékos drágulás

Az elmúlt egy évben az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak az élelmiszerek. Miközben 2008. márciusában a tizenkét havi fogyasztói-áremelkedés 67, százalék volt, addig az élelmiszerek ára 12,3 százalékkal lett magasabb egy év leforgása alatt. Ezen belül jelentősen, 52,4 százalékkal drágult az étolaj, a liszt 47,8, a száraztészta 25,2, a tej 20,6, a kenyér 20,1, a sajt 19,7, valamint a péksütemények ára 18,2 százalékkal emelkedett (lásd a táblázatot). Sokkal rózsásabb az idén sem lesz a helyzet. A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy korábbi tanulmánya szerint tíz százalékkal drágulhatnak idén az élelmiszerek Magyarországon.

– Milyen termékekért kell majd lényegesen többet fizetünk a következő években?
– Elsősorban az alapélelmiszerekért és persze aztán a tovább feldolgozott termékeknél is jelentkezik az áremelkedés. A gabona ára ugyanis már most a duplájára nőtt, de a tojásé már 30-35 százalékkal, a baromfié pedig 26-27 százalékkal emelkedett.

– Milyen hatással lehet az áremelkedés közép- és hosszútávon Magyarország mezőgazdaságára?
– Exportorientált ország vagyunk, így ennek vannak pozitív hatásai is az agráriumunkra. Tavaly  4,5 milliárd euró volt a magyar agrárexport értéke, ugyanakkor 3 milliárd euró volt az agrárimport. Ez a 1,5 milliárdos pozitív szaldó kiemelkedő teljesítmény. Ugyanakkor az állattenyésztési ágazat késleltetett áremelkedése (például a sertéságazatban ez mindössze 3-5 százalékos) eltorzíthatja az agrárgazdaságunk egészséges arányait. Többek között ezért is kell okosan felhasználnunk az uniós támogatásokat.

– Sokan gondolják, hogy az unió is hozzájárult az élelmiszerválsághoz a biodízel termeléséhez szükséges kukorica és egyéb növények ipari felhasználásának támogatásával. Hogy áll ez nálunk?
– Tény, hogy sok területen már nem élelmiszernövényeket ültetnek, de Magyarországon ez nem jellemző. Az unió előirányozta, hogy 2020-ig az összenergiafelhasználás 10 százaléka bioalapanyagok előállításából eredjen. Ám ennek megvalósítását erősen kétlem ebben a helyzetben. Hazánkban nem indult még el egy visszafordíthatatlan folyamat ezen a téren, csak pár helyszínen indult komoly beruházás. Azt gondolom, jelen helyzetben valószínűsíthető, hogy unió felülvizsgálja ezt az erőltetett bioenergia-programot.

AS Network - Kun Tamás - Takács Zoltán 12 hónap alatt 12 százalékos drágulás Az elmúlt egy évben az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak az élelmiszerek. Miközben 2008. márciusában a tizenkét havi fogyasztói-áremelkedés 67, százalék volt, addig az élelmiszerek ára 12,3 százalékkal lett magasabb egy év leforgása alatt. Ezen belül jelentősen, 52,4 százalékkal drágult az étolaj, a liszt 47,8, a száraztészta 25,2, a tej 20,6, a kenyér 20,1, a sajt 19,7, valamint a péksütemények ára 18,2 százalékkal emelkedett (lásd a táblázatot). Sokkal rózsásabb az idén sem lesz a helyzet. A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy korábbi tanulmánya szerint tíz százalékkal drágulhatnak idén az élelmiszerek Magyarországon. Befellegzett az etanolnak? Az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek hétfői találkozóját a rendkívüli nemzetközi helyzet tematizálta. Franciaország a krízis megoldását az élelmiszertermelés növelésében látja. Párizs továbbá azt is előirányozta, hogy a bioüzemanyagok használatára vonatkozó előírásokat erősen szigorítsák meg. Németország máris lépéseket tett a kötelező bioüzemanyag-hányad csökkentése érdekében. Időközben az EU fejlesztési és környezetvédelmi biztosa is úgy nyilatkozott, komoly gondok vannak az etanollal. Az Európai Parlament várhatóan ősszel szavaz a közösségi szinten kötelező 10 százalékos részarányáról. Már itthon sem etalon az etanol „A világon sehol, így Magyarországon sem szabad megengedni, az élelmiszerárak az egekbe szökjenek, hogy a táplálék-ellátás akadozzon.

Ezért mi már tavaly augusztusban felhívtuk a magyar kormány figyelmét a bioüzemanyagoknak az élelmiszerárakra gyakorolt negatív hatásaira” – mondta lapunknak Fridrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) szakértője, programvezetője. 2008 februárjában az MTSZ komolyabb lépéseket is tett. Ekkor a szervezet tudomására jutott, hogy a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében többtizmilliós összegben kaphatnak támogatást a létesülő bioüzemanyag-gyárak. Ezért levélben hívták fel a környezetvédelmi, az önkormányzati- és területfejlesztési, valamint a mezőgazdasági miniszter figyelmét az aggályaikra.

Ez az akció azonban határozott válaszlépést váltott ki a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) részéről. Utóbbi szervezet szintén levelet fogalmazott meg, melyet a miniszterelnöknek címeztek. Ebben leírták, hogy álláspontjuk szerint az MTVSZ célkitűzései ellentétesek az Európai Unió irányelveivel, továbbá a természetvédők által képviselt irány káros az ország gazdasági fejlődésére is. Az MBSZ szerint az etanol kritizálásával támadás ért egy az EU által támogatott, versenyképes exportcikket, egy éves szinten százmilliárdos nagyságrendű bevételt garantáló terméket.

Az EU-pénzekért felelős önkormányzati- és területfejlesztési részéről végül március végén érkezett meg a kormány álláspontját tisztázó válaszlevél az MTVSZ-hez. Bajnai Gordon önkormányzati- és területfejlesztési miniszter ebben úgy fogalmazott, a bioüzemanyagok felhasználásával kapcsolatos aggályokkal alapvetően egyetért. A miniszter kijelentette, a még kidolgozás alatt lévő Megújuló Energiaforrás Stratégia megszületéséig nem várható a magyar kormány részéről a bioüzemanyagos létesítmények támogatása a KEOP keretein belül. 30 országban várható éhséglázadás -->