A globális pénzügyi válság okai és következményei
Három típusú válság van jelen egyszerre - kezdte előadását Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. Az eszköz oldali válság a nyugdíj alapokat, a biztosítókat és a bankokat érinti leginkább, amikor kiderül, hogy az eszközök értéke eltúlzott. A likviditási válság oka, hogy a túlértékelt eszközök finanszírozása miatt a források csökkenni kezdenek. Végül a bizalmi - vagy infrastrukturális - válság oka, hogy megrendült a piaci szereplők egymásba vetett bizalma (hogy amit egymásnak mondanak, az úgy is lesz). Ebben szerepet játszottak az auditorok és a hitelminősítők is. A válság oldható meg azzal, hogy öntik a pénzt a pénzügyi szektorba. Elengedhetetlen a bizalom helyreállítása is - mondta Farkas István.
A válság négy szintjét különböztette meg Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Első a pénzügyi válság, ezt követi annak a makrogazdasági következménye, vagyis a növekedés lefékeződése. Harmadiknak a társadalmi következményeket nevezte Inotai András, amiről az volt a véleménye, hogy a gazdasági mélypont után jön majd. Végül negyedik szint a válság hatása az ideológiára: saját életet kezd élni a torzult tudat, és mindig lesznek akik populizmussal és demagógiával kihasználják a helyzetet. Akár két év elegendő arra, hogy kezelhetetlenné váljon - hívta fel a figyelmet az igazgató.
A kelet-európai gazdaságok sebezhetőségének minimalizálásáról beszélt Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. A vállalati szféra a technológiai import, míg a lakosság az elhalasztott fogyasztást követő jövedelmen túli költekezés miatt adósodott el ezekben az országokban. Az állam csak fegyelmezett államháztartási politikával - jelentős többlettel - vonhat ernyőt a válságba kerültek fölé. Ami pedig az ideológiát illeti: véleménye szerint Keynes-i, gazdaságfilozófia egy módosított változata következik.
A pénzügyi rendszer mindig csak követi a reálgazdaságot - mondta Patai Mihály, a házigazda UniCredit bank elnök vezérigazgatója. Jelenleg a világ legnagyobb bankja kínai, és ez az ország rendelkezik a legnagyobb devizatartalékkal. "A fegyver az ő kezükben van, mégsem szólhatnak bele a rendszer működésébe" - sommázta a helyzetet. Helyet kell nekik is kapniuk a globális pénzügyi rendszerben - vonta le a következtetést Patai Mihály. A lényeg nem más, mint hogy Kína 500 Airbus-t rendelt, a finanszírozást a pénzügyi rendszer pedig úgyis leköveti az - tette hozzá.
