Kezelhető a portfólióromlás

A Magyar Nemzeti Bank előző – áprilisi – jelentésének publikálás óta jelentősen csökkentek a piaci és a likviditási kockázatok, köszönhetően a fejlett pénzpiacok stabilizálódásának, valamint a jegybank, a kormány és az anyabankok beavatkozásának. A pénzügyi rendszer jelenleg bőséges forintlikviditással rendelkezik, és a devizaswappiacok normalizálódása lehetővé teszi a különböző devizanemek közötti zavartalan átjárást. A pénzügyi rendszer kockázatelemzésének fókusza a bankrendszer alkalmazkodására és a hitelportfólió romlásából eredő veszteségek nagyságára irányul.

A magánszektor alkalmazkodása következtében a pénzügyi rendszer hitelállománya folyamatosan csökken. A vállalatok és a háztartások a recessziós környezetre hitelkeresletük visszafogásával, míg a bankok a növekvő hitelkockázatok miatt a hitelek szigorú ár- és nem árjellegű feltételeinek fenntartásával reagálnak. A magánszektor nettó finanszírozási pozíciójának javulása a bankok hitel/betét mutatójának csökkenésében tükröződik. Mivel hazánkat a válság jelentős külső egyensúlyhiány mellett érintette, a kiigazodás a régiós átlaghoz képest gyorsabb, a hitel/betét mutató csökkenése nagyobb mértékű. A bankrendszer alkalmazkodása következtében azonban nemcsak a külföldi forrásokra való ráutaltság, de a devizahitelek visszafogása és a magánszektor devizabetét-elhelyezései miatt a devizaswap-állomány is csökken, azaz a devizaswap-piaci kitettség mérséklődik.

A bankrendszernek jelentősen romló hitelportfolió-minőséggel és növekvő hitelezési veszteségekkel kell szembenéznie a recessziós környezetben az idén és a következő évben. Míg 2009 első felében a gyengülő forintárfolyam és a magas külső finanszírozási költségek ügyfelekre történő részleges áthárítása rontotta a portfólióminőséget, a negatív tendencia folytatásában a jövőben egyre inkább a gazdasági hatások dominálnak. Korábbi várakozásainknak megfelelően a bankrendszer vállalati és háztartási portfóliójának hitelezési veszteségrátája 2009 végére 2008-hoz képest megháromszorozódhat, és elérheti a 3 százalékot, ez kissé tovább növekedhet 2010-ben.

A bankrendszer sokkellenálló képességének elsődleges forrása, a bankrendszer jövedelmezősége kedvező képet mutatott az elmúlt fél évben. A növekvő kockázati költségek ellenére a hazai bankrendszer az első fél évben a tavalyi év hasonló időszakával közel megegyező nyereséget ért el. A várakozásokon felüli teljesítmény nagy részét azonban egyedi tényezők magyarázták, ennek megfelelően a bankok a jövőben egyre kevésbé lesznek képesek ellensúlyozni a hitelezési veszteségek eredményrontó hatását, és ez az eredményük folyamatos csökkenéséhez vezet. Ezt a tendenciát ugyancsak ronthatja, hogy a pénzügyi vállalkozások profitja már most is meredeken csökken, és vélhetően negatívvá válik az idei év végére. A pénzügyi vállalkozások veszteségessé válása nagymértékben ronthatja egyes bankcsoportok eredményeit.

A bankrendszer sokkellenálló képességének másik forrása, a tőkeellátottság ugyancsak kedvező képet mutat. A hazai bankrendszer tőkeereje jelentősen erősödött 2009 első fél évében, a tőkemegfelelési mutatók szintje nemzetközi összehasonlításban magas. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 11,2 százalékról 12,3-re, míg a Tier 1 mutató 9,3 százalékról 10,3-re nőtt 2009 júniusára. Korábbi várakozásunknak megfelelően a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 11 százalék fölött maradhat 2010 végéig, a rendszerszinten fontos nagybankok közül pedig egynek sem esik a tőkemegfelelése 8 százalék alá.

Egy kis valószínűséggel bekövetkező nagyon kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén is kezelhetőnek mutatkozik a pótlólagos tőkeigény a bankrendszerben. A hitelkockázati stresszteszt eredményei szerint egy szélsőséges negatív makrogazdasági forgatókönyv megvalósulása esetén a bankok egy jelentős részénél pótlólagos tőkeigény léphet fel, ennek becsült mértéke azonban kezelhetőnek látszik. Az anyabankok elkötelezettek arra, hogy magyarországi leánybankjaik számára a jelenleginél kedvezőtlenebb körülmények esetén is biztosítsák a szükséges tőkét. Ezt nemcsak eddigi magatartásuk támasztja alá, hanem a Brüsszelben 2009. május 20-án aláírt önkéntes kötelezettségvállalásuk is.

A likviditási rizikók közül kiemelték a hazai bankrendszer magas hitel/betét mutatóját, a külföldi forrásokra való nagy ráutaltságot, a források rövidülését, a jelentős FX-swap-állományt és a kulcsfontosságú pénzügyi piacok romló likviditását.

A fizetőképességi kockázatok közül a bankrendszer növekvő hitelezési veszteségeire, csökkenő nyereségességre, a nyomás alá kerülő tőkemegfelelésre hívták fel a figyelmet. Ezen tényezők közül őszre a likviditási mutatók mindegyike javult.

Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy miközben a hitelezési veszteségek emelkedtek, a bankrendszer jövedelmezősége közel stagnált, a tőkemegfelelés pedig növekedett.

A likviditási rizikók közül kiemelték a hazai bankrendszer magas hitel/betét mutatóját, a külföldi forrásokra való nagy ráutaltságot, a források rövidülését, a jelentős FX-swap-állományt és a kulcsfontosságú pénzügyi piacok romló likviditását.

A fizetőképességi kockázatok közül a bankrendszer növekvő hitelezési veszteségeire, csökkenő nyereségességre, a nyomás alá kerülő tőkemegfelelésre hívták fel a figyelmet. Ezen tényezők közül őszre a likviditási mutatók mindegyike javult.

Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy miközben a hitelezési veszteségek emelkedtek, a bankrendszer jövedelmezősége közel stagnált, a tőkemegfelelés pedig növekedett.-->