A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint viszont megmaradt a 2009 tavasza óta megfigyelhető hatalmas különbség a kivitel és a behozatal alakulása között, az 8,8 százalékkal múlta alul a 2008. novemberit. Ez a kormányzati keresletélénkítés híján drámai fogyasztás- és beruházáscsökkenés mellett arra is visszavezethető, hogy az sokkal drasztikusabban, szinte egyik hétről a másikra állt le a válság 2008. októberi elmérgesedésekor. A hitelcsapok elzáródása akkor megbénította a termelők nagy részét, míg a belföldi eladások még csak viszonylag enyhén zsugorodtak.

Az export és az import eltérő tendenciájából alakult ki az óriási, novemberre közel 4,2 milliárd eurós külkereskedelmi többlet, amelyhez az utolsó előtti hónap 411 millió euróval járult hozzá. Az aktívum egyébként még tavaly februárban állt be a 300–500 milliós tartományba, és azóta viszonylag stabilan ilyen havi adatok jelennek meg, holott a korábbi években elég jelentős szezonális ingadozás mutatkozott az egyenlegben. A hozzáférhető adatsorok alapján egyébként még nem volt Magyarországnak külső többlete.

A külső sebezhetőséget mérsékli, hogy legalább ezen a soron jelentős devizabevételre tesz szert a gazdaság, és ez a forint árfolyamát is támogatja. Szakértők azonban átmenetinek tekintik a mostani helyzetet, erre utalt Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza is. A termékforgalom többlete nyomán – a megnövekedett uniós transzferekkel együtt – az ország folyó fizetési mérlege is szufficites lehet 2009-ben – vélekednek a Takarékbank elemzői, akik decemberre további egyenlegjavulást valószínűsítenek. BD