Feltámadóban van a magyar ipar

Két éve nem látott, csaknem 10 százalékos bővülést mutatott áprilisban a hazai ipar. A KSH előzetes adatai alapján a termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 9,7 százalékkal nőtt, míg márciushoz képest 1,1 százalékos volt a bővülés. Ez az első négyhavi átlagot 5,7 százalékra húzta fel, ami már érezhető bővülést jelent. Igaz, a viszonyítási alap igen alacsony, hiszen éppen tavaly ilyenkor érte el a szektor a mélypontot. Akkor kezdett a belső kereslet is zuhanni, az export hónapok óta gödörben volt.

Vélhetően most fordított a felállás, bár a részletes adatokat csak 11-én láthatjuk. Az exportadatok ugyan jócskán ingadoznak, de már 2009 vége óta a pozitív tartományban vannak, ez az élénkülő nyugat-európai és a töretlen fejlődő térségbeli fogyasztási és beruházási keresletnek köszönhető. Itthon azonban csak nagyon óvatosan emelkedik a piac, még nagyon közel van a sokéves mélyponthoz.

A szektor tehát visszavenni látszik korábbi szerepét, újra átlag felett növekszik. Bár erősödnek a kockázatok a nyugat-európai kilábalás tartósságát illetően, a reálfolyamatok biztatóan alakulnak. Elképzelhető, hogy az év eleji, néhány százalékos bővülésre vonatkozó prognózisok túl konzervatívnak bizonyulnak. Ez is szerepet játszhat abban, hogy elkezdték felfelé tornászni az elemzők az idei GDP-növekedésre vonatkozó jóslatukat is. Az is látszik azonban a korábbi adatokból, hogy nagy a szerepe a termelési mutató javulásában a készletezésnek. Míg tavaly őszszel ezzel próbálták a vállalatok a finanszírozási helyzetüket javítani, addig most ellentétes folyamat zajlik le. Európában is hasonló a trend, igaz, ott a fordulópontot néhány hónappal korábban érték el. Néhány tagország már az első tavaszi hónap során két számjegyű ipari növekedést tudott felmutatni, de sok helyen még mínuszban volt a statisztika. BD