Hiperinfláció és államcsőd is jöhet? Súlyos következményekre figyelmeztet a közgazdász a tiszás energiaterv kapcsán
„Nem lehet a gazdaságpolitikai eszközökkel játszani” – fogalmazott Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, aki szerint a Tisza Párt gazdasági programjának energiapolitikai elemei olyan kockázatokat hordoznak, amelyek rövid idő alatt végiggyűrűzhetnek a teljes gazdaságon.
Üzemanyagár-robbanás jöhet
A közgazdász szerint a hatósági árak kivezetése azonnali és drasztikus drágulást hozna. A magyar gazdaság jelenlegi működése – a termelés költségszintje és a lakosság vásárlóereje – az olcsóbb, szerződéses áron érkező orosz olajra épül.
Ennek kiesése és a teljes piaci árképzés bevezetése akár háromszoros üzemanyagárakat is eredményezhetne.
Számításai szerint a jelenlegi árszintek helyett akár 1800–2000 forintos benzinár is kialakulhatna, ami nemcsak a háztartásokat, hanem a vállalati szektort is súlyosan érintené. A hirtelen drágulás pánikreakciókat és társadalmi feszültségeket is kiválthatna.
Dominóhatás a gazdaságban
Lentner úgy látja, a drágulás nem állna meg az energiaszektorban. Az üzemanyagárak emelkedése visszavetné a fogyasztást, ellehetetlenítené számos ágazat működését, és leépüléshez vezetne a foglalkoztatásban is.
Leállna a termelés, visszaesne a fogyasztás, nem érkeznének be az adók
– fogalmazott. Szerinte a folyamat végső soron az államháztartás megingásához, sőt akár államcsődhöz is vezethetne, miközben a jövedelmek vásárlóereje bezuhanna, és hiperinfláció alakulhatna ki. A közgazdász vitatja azt az érvet, hogy a hatósági árak
- torzítják a piacot
- és gyengítik az energiatakarékosságot.
Szerinte válsághelyzetben nem ez az elsődleges szempont, hanem az ellátásbiztonság és az elfogadható árszint fenntartása.
Úgy véli, a jelenlegi rendszer éppen azt a célt szolgálja, hogy megvédje a lakosságot a világpiaci kilengésektől, amelyek az utóbbi időszakban – geopolitikai feszültségek és ellátási zavarok miatt – rendkívül erőteljesek.
Drága és kockázatos leválás az orosz energiáról
A tiszás terv másik kulcseleme az orosz energiahordozók kivezetése. Lentner szerint ez technikailag megoldható, de rendkívül költséges és kockázatos folyamat lenne. Magyarország energiaellátása jelenleg jelentős részben
- az orosz importhoz
- és az arra optimalizált infrastruktúrához
kötődik. Alternatív források bevonása új beruházásokat, drága szállítási útvonalakat és magasabb beszerzési árakat jelentene. Az adriai vezetéken érkező olaj például korlátozott kapacitású, ráadásul a tranzitdíjak is jóval meghaladják az európai átlagot.
Brüsszel és a piacnyitás kérdése
A szakértő szerint az energiapolitikai vita mögött geopolitikai érdekek is húzódnak. Úgy látja, az Európai Unió az orosz energia kiszorításával politikai célokat követ, miközben ez az európai gazdaság számára költségnövekedést eredményez.
Eközben az orosz energiahordozók iránt más régiókban – például Ázsiában – erős kereslet mutatkozik, ami az árakat is felfelé hajtja. Ez tovább nehezítené az európai, így a magyar beszerzést is.
Új adók terhelhetik a lakosságot a Tisza győzelme esetén
A program részeként felmerült egy úgynevezett energiafüggetlenségi adó bevezetése is, amely a lakossági megtakarításokat érintené. Lentner szerint ez tovább rontaná a háztartások pénzügyi helyzetét, miközben a gazdaság versenyképességét is gyengítheti.
Hangsúlyozta: a jelenlegi költségvetési modell jelentős részben a fogyasztási típusú adókra és az extraprofitot termelő ágazatokra épül, ezért szerinte nem indokolt újabb terhek kivetése a lakosságra.
„Senkinek sem lenne jó”
A közgazdász összegzése egyértelmű: a tiszás energiapolitikai elképzelések szerinte olyan kockázatokat hordoznak, amelyek rövid távon árrobbanást, középtávon gazdasági visszaesést, hosszabb távon pedig pénzügyi instabilitást okozhatnak.
„Kinek lenne jó mindez? Senkinek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az energiapolitikai döntéseknél a stabilitás és a fokozatosság kellene hogy elsődleges szempont legyen.
