BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Íme az akcióterv! Egykulcsos adó, bankadó - VIDEÓ!

Új adórendszerre van szükség, nem a jelenlegi foltozgatására - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedd délutáni parlamenti felszólalásában.

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában először az országos árvízhelyzetről beszélt, ismertetve, hogy mely területeken kellett vészhelyzetet elrendelni és egyben köszönetet mondva azoknak, akik segítettek a veszély elhárításában. A miniszterelnök hangsúlyozta: minden segítséget megadnak a károk kiküszöbölésére. "Senkit nem hagyunk az út szélén" - fogalmazott Orbán.

Ezután áttért a gazdaság helyzetére. Mint mondta, megdöntötték a régi rendszert, új társadalmi szerződés jött létre. Véleménye szerint az a tény, hogy politikai vezetőket bilincsben visznek el, világosan mutatja, hogy nem egyéni eltévelyedésekről van szó, hanem rendszerszintű hibáról. 183 ország közül a 151. helyen állunk a vállalati adókat tekintve. 330 órányi munkát ró az egyénre az adózás. 203 órányi bürokratikus erőfeszítést vesz igénybe a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció. Így nem csoda, hogy teljes rendszerváltásra szavaztak a magyarok.

A munka megkezdődött - szögezte le Orbán azzal, hogy csökkentették a politikusok számát és elfogadták a nemzeti összetartozásról szóló dokumentumot. Emellett elindították a közigazgatás újjászervezését. Újabb fontos állomáshoz érkeztek, ez "a harmadik menet" és "legalább tizenkét menetre kell felkészülni" - mondta Orbán. A kormány akciótervet fogadott el a hétvégén. Végrehajtásával kezdődik a kormányprogram megvalósítása, ennek konkrét intézkedéseit most vitatják meg.

Az új gazdasági rendszer kialakításakor figyelembe kell venni a globális válság nehézségeit és a külső folyamatokat a magyar gazdaság javára felhasználni. Ismét a termelő kapitalizmusnak van jövője, a spekulatív kapitalizmus kora lejárt. A forgalomban lévő pénz mennyisége többszöröse a fellelhető valóságos értéknek. A siker érdekében vissza kell szorítani a spekulációt és erősíteni a termelést. Ehhez különbséget kell tenni a két kategória között. A spekuláció másnak kárt okoz, míg a munka a közösségnek is hasznára van.

Új adórendszerre van szükség, nem a jelenlegi foltozgatására. A hazai adórendszer nem bizalomra épült, igazságtalan volt és büntetésnek érezte mindenki. Mivel szinte teljesíthetetlen volt, arra ösztönözte a lakosságot, hogy kerülje meg. Így lett a becsületes emberből lúzer, miközben az ügyeskedőknek áll a világ. Ma 2,5 millió adózó tart el 10 millió adózót, ez tarthatatlan. Az offshore lovagok beették magukat az állam bőre alá, nem átallanak több milliós közpénzeket felvenni hatalmas nyereségük mellé.

Adócsökkentési tervek a következő oldalon!

Jelentős adócsökkentést és az adórendszer radikális egyszerűsítését szeretné elérni a kormány. A velünk versenyben álló országok egykulcsos rendszert alkalmaznak és alacsony a társasági adószintjük. Az első terv hét intézkedést tartalmaz, az első, hogy 

  • a cégek társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik évi 500 millió forintos nyereség alatt.

  • Bevezetik az egykulcsos, családi jövedelemadót két év alatt, ez alatt 1 millió 300 ezer munkavállalót vonnak be és kivezetik az adójóváírást.

  • A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz kis adót törölnek.

  • Bevezetik az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, lehetővé téve, hogy aki adózott jövedelemből magánszemélynek munkát biztosít, annak ne kelljen ismét adóznia.

  • Az adószabadság megteremtéséért a vér szerinti, egyenes ági rokonok közti vagyonmozgás, az adózott jövedelemből való foglalkoztatás és a gyermekekről való gondoskodás nem tartozik majd az adózás körébe.

  • Az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos lenne az adókulcs.

  • A beruházásoknál kérendő 51 engedély harmadát a kormány eltörli.

  • Az alkalmi foglalkoztatás szabályainál visszatérnek a korábbi rendszerhez.

  • Ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia.

  • Vissza kell adni a szabad gyümölcspárlat-készítés jogát az embereknek. Mint mondja, ezzel 90 éves küzdelem zárul le. Lehet nevetni ezen, de "ez a szabadságharc a felkelők teljes győzelmével zárult"

  • A kormány javasolja, hogy tegyék áfamentessé a karitatív szervezeteknek nyújtott adományokat.

  • A kistermelők élelmiszer termelési-, feldolgozási, kereskedelmi feltételeit küön intézkedéssel javítják.

  • A Széchenyi kártya program keretét 50 millió forintig emelik, és pályázatra, beruházásra is felhasználhatóvá teszik.

  • Teljesen átalakítják a kkv-knak juttatott uniós pénzek rendszerét.
  • Orbán beszélt a kölcsönös felelősségvállalásról is, mint mondta, elvárható, hogy a bankok részt vállaljanak a válság következményeiért. Különösen azért, mert az állam az adófizetők pénzével segítette meg a bankokat. Az államot érintő intézkedések a következők:

  • Költségstop az állami intézménykben

  • Közszféra béreinek átalakítása

  • Feladatok kiszervezésének teljes körű felülvizsgálata

  • A 60 napon túli végkielégítések, egyéb bérrendszerű juttatások 98 százalékos adóztatása.

  • Havi bruttó 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése az állami szférában, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot

  • Az állami vagyonkezelés terén áttérnek a bértömegcsökkentésre, ennek aránya 15 százalék, így 48,2 milliárd forintot takarítanak meg. Az állami vállalatok igazgatóságainak számát a jelenleg százról tízre csökkentik. Így 260 igazgatósági hely szűnik meg. A felügyelőbizottságoknál is hasonló a helyzet: 180 fő munkájától tekintenek el.

  • A Pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét 15 százalékkal csökkentik.

  • Költségvetési felügyelőket küldenek a nagy mennyiségű közpénzzel gazdálkodó szervezetekhez, beleértve a függetleneket.

  • Teljes telefon-, bútor-, autó-csere stopot vezetnek be a közszférában.

  • Nemzeti Eszközkezelő Társaságot hoznak létre, amely tulajdonba veszi a bedőlt hitelek fedezeteként szolgáló ingatlanokat és tárgyal arról, hogyan tarthatja meg az eredeti tulajdonos jogait.

  • Bankadó bevezetése - Az idei költségvetési tervben 13-ról 200 milliárd forintra emelnék a bankok, biztosítók, pénzügyi szervezetek által fizetendő pénzek összegét.
  • Orbán Viktor hozzátette: a kormány fellép a bankellenes hangulatok ellen. Ezeket az intézkedéseket tehát a kölcsönös felelősség határozza meg, így tárgyalások kezdődnek a bankokkal az adó alapjáról és a pénzügyi cégek közti megoszlásáról. A cél három év alatti be-, majd ezt követően kivezetés.

    A szociális biztonság terén a követketkező lépéseket teszik:

  • A devizahitelek megfékezésére  a jövőben jelzálogot csak forinthitelre fogadnak el.

  • Bevezetik a másodlagos élemiszervizsgálatot, hogy "ne érkezhessen Európa élelmiszerhulladéka Magyarországra"

  • A közüzemi díjak emelésének moratóriumát rendelik el, a rendszer átalakítására tárgyalásokat kezdenek

  • Elrendelik a kilakoltatási moratóriumot 2010 december 31-ig és tárgyalásokat kezdenek a bajba jutott lakáshitelesek ügyének megoldására. A kormány a kontinentális hitelezési rendszer mellett áll, vagyis amellett, hogy kilakoltatásra ne kerülhessen sor hitelfelvétel esetén.
  • Elemzői véleményeket a következő oldalon olvashat!

    A forint erősödött, a hozamok csökkentek a miniszterelnöki bejelentések nyomán, ami azt jelzi, hogy a piac pozitívan fogadta a miniszterelnök bejelentéseit - mondta Barcza György. A K and H Bank vezető elemzője szerint a tervezett takarékossági intézkedések a költségvetésben ma még meglévő 230 milliárd forintos kockázatot mérséklik, illetve pótolják összeget.

    Részletes árfolyam és piaci adatokért kattintson ide!

    Hasonló véleményt fogalmazott meg Samu János, a Concorde elemzője: bár számításai szerint az államháztartásban ebben az évben a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő, közel 130 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani ahhoz, hogy tartható legyen a 3,8 százalékos deficit. Jövőre pedig 1 százalékos kiigazításra van szükség ahhoz, hogy a konvergencia programban fogalt 3 százalékos hiány valósuljon meg.

    Mindkét elemző úgy látja, hogy a Bajnai-kormány által képzett stabilitási és kamatkockázati tartalékot nem szükséges felhasználni a jelzett 3,8 százalékos idei hiánycél tartásához.

    Ugyanakkor az elemzők további részleteket szeretnének tudni a bank, illetve a pénzügyi szektorra kivetett adóval kapcsolatban. Samu János, illetve a Concorde számításai szerint a profitra vetítve az új adó 32 százalék extra terhet jelent.

    Barcza György szerint abból adódhat gond, ha a profitra vetítik ki az adót és az hat a bankok tőkeellátottságára, ami óvatosabb hitelezésre szoríthatja a pénzintézeteket.

    Samu János hiányolta a miniszterelnöki beszédből az állami vállalatok adósságátvállalására vonatkozó elképzeléseket, hiszen ezekről a Fidesz kormányzati pozícióba került vezetői már többször ejtettek szót. Megjegyezte, ennek hatása az államháztartási hiányra 2-3 százalék lehet.

    A szakszervezetek nem örülnek az egykulcsos adónak! Részletek a következő oldalon!

    A szakszervezetek szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó nem szolgálja az arányos közteherviselést, a minimálbéren foglalkoztatottak rosszabbul is járhatnak az új rendszerrel, s bár az Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetett gazdasági akcióterv céljaival a megkérdezett érdekképviseleti vezetők egyetértettek a részleteket hiányolták, és sürgették a párbeszéd megkezdését a szociális partnerekkel.

    Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint jó az akcióterv fő iránya és célja, köztük az egyszerűbb, igazságosabb adórendszer kialakításáé. A bejelentett egykulcsos szja azonban önmagában nem szolgálja az igazságosságot. Nem véletlen, hogy a világ számos országában alkalmazzák a progresszív adórendszert, mert ezzel a magasabb jövedelműek a közteherviselésből is magasabb részt vállalnak - mondta.

    Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a részletek még nem ismertek, köztük az sem, hogy a családi adózás elemei hogyan kapcsolódnak a rendszerbe.

    Hangsúlyozta: az MSZOSZ nem a minimálbér adómentességének fenntartásáért küzd, hanem azért, hogy a minimálbér nettó összege érje el a létminimumot. Jelenleg a minimálbér bruttó összege 73.500 forint, míg a létminimumé 74.500.

    Egyetértett Pataky Péter a versenyképesség növelésének és a kkv-k tehercsökkentésének céljával is, bár megjegyezte, hogy a felsorolt intézkedések konkrét hatása és az egyes lépések még nem ismertek. Példaként említette: nem mindegy melyik 10 adót akarja eltörölni a kormány és az sem egyértelmű, hogy a beruházások engedélyezésének megkönnyítésével mely engedélyeket akarja a kabinet eltörölni.

    A bankadóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet: csak akkor érdemes bevezetni, ha biztosítani lehet, hogy a plusz terhet a bankok ne háríthassák át a lakosságra. Ellenkező esetben nincs értelme - tette hozzá.

    Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hiányolta az intézkedések határidejét és úgy vélte, hogy az akcióterv nem foglalkozott a munkavállalókkal és a munka világával. Vitatta, hogy létrejött volna egy társadalmi szerződés a kormánnyal és úgy vélte: az, hogy Orbán Viktor gyakran él ezzel a fordulattal az jelentheti azt is, hogy a kormány igyekszik megkerülni a szükséges tárgyalásokat a partnerekkel.

    Orbán Viktor ugyan az akcióterv középpontjába állította a munkát, de szabályozott, törvényes keretek között a kormány eddig nem tárgyalt az országos szakszervezetekkel és a munkáltatókkal - hangsúlyozta.

    A 16 százalékos szja Borsik János véleménye szerint a munkavállalók közül csak nagyon keveseket érint. Évi ötmillió forintos keresetig a munkavállaló nyeresége 1 százalékpont, ami elhanyagolható - mondta. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az átlagnál jóval többet keresők jól járnak az adókulcs csökkentésével.

    Borsik János szerint nagyon fontosak a részletek, a konkrét intézkedések tervezete, amelyről majd vitát folytathatnak a szociális partnerek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezeteknek általában nincsenek jó tapasztalataik az egykulcsos személyi jövedelemadóról, mivel nem a társadalmi szolidaritást szolgálja. A családi adóelemek beépítésének részletei pedig még nem ismertek. Pozitívumként értékelte a társasági adó csökkenését, de úgy vélte a következő egyeztetéseken meg kellene fontolni az élőmunka-igényes szolgáltatások áfájának csökkentését.

    Palkovics Imre úgy vélte, hogy a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és az EU miatt a tervezettnél szűkebb a kormány mozgástere, de ebben a helyzetben a most ismertetett akcióterv jó kiindulópont lehet a növekedés beindításához. Igaz, az ismertetett lépésekből nem következik egyértelműen a gazdasági növekedés felgyorsulása. A pártfinanszírozás megkurtításával is egyetértett az elnök, de még nyitott kérdésnek nevezte e területen a korrupció megszüntetését.

    Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke is aggályosnak tartotta az egykulcsos szja-t, úgy vélte, hogy ezzel az alacsony keresetűek akár rosszabbul is járhatnak. A magasabb keresetűek nagyobb részvétele a közteherviselésben véleménye szerint kívánatos lenne, ezért nem tartotta elvetendőnek a többkulcsos rendszert. Hozzátette: ha a minimálbér nem változik, a minimálbéren foglalkoztatottak számára kedvezőtlenebb lehet az új rendszer. Varga László bízott abban, hogy a bejelentést követő jogalkotási folyamat megjelenik a szociális párbeszédben és akkor a részletek ismeretében kifejthetik véleményüket a szakszervezetek.

    A LIGA Szakszervezetek közleményben reagált a kormány gazdasági akciótervére, amelyet első olvasatban nem talált munkavállaló-barátnak. Kifogásolták az egykulcsos lineáris adózást, amely a LIGA szerint törli a rendszerből a szolidaritást és kizárólag a legtehetősebbeknek nyújt kedvezményeket, miközben súlyos lyukat üt a költségvetés bevételi oldalán.

    A minimálbér adókörbe vonása és az adójóváírások kivezetése miatt fennáll a veszélye annak, hogy jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el a minimálbéren élők és az alacsony keresetűek, míg a magas keresetűek jól járnak - fogalmaztak.

    Határozottan elutasítja a LIGA, hogy az átalakítás forrásszükségletét a közszféra béreinek befagyasztásával, bértömeg gazdálkodás bevezetésével, esetleges nagy létszámú leépítéssel kívánják előteremteni. Különösen rossz hír ez akkor, amikor a kormány egyúttal elfogadni készül azt a törvényt, ami indoklás nélkül és minimális felmentési idővel tenné lehetővé közszolgák tízezreinek az elbocsátását - fogalmaznak.

    A LIGA szakértők bevonásával tovább elemzi az intézkedési csomagot, miközben továbbra is várja, hogy a meginduljon az érdemi szociális párbeszéd.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek