"A nők nyugdíját a rövidebb ideig élő férfiak fizetik"
Az ígéret nem új a Fidesznél: „Ha a párt kormányra kerül, negyven év szolgálati idő után életkortól függetlenül minden nő nyugdíjba mehet” – jelentette ki január közepén, még a Fidesz hivatalos kampánykezdete előtt Navracsics Tibor, akkor még frakcióvezetőként. Az ígéret a kormányalakítás után sem tűnt el, a konkrét javaslatig tartó úton azonban módosult a terv. Azóta a kormányzati kommunikáció már nem szolgálati időről, hanem munkaviszonyról szól.
A különbség lényege: a munkaviszonyba nem számít bele például az egyetemen, főiskolán töltött idő. A szakmunkásképzésben viszont a tanulóévek alatt dolgoznak is a diákok, de arról még nincs világos információ, hogy ezt az időt figyelembe veszi-e az új szisztéma. Évtizedekkel ezelőtt a szakmunkásképzés ideje munkaviszonynak számított, várható tehát, hogy a mostani érintettek esetében ezek az évek is számítanak majd. Vélhetően a családok iránti elkötelezettség jegyében a gyermekneveléssel töltött éveket – legfeljebb nyolc esztendőt – munkaviszonyként ismerne el a születendő jogszabály.
A szolgálati idő és a munkaviszony említése között nincs számottevő különbség – mondta el lapunknak Máté Levente nyugdíjszakértő. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) címzetes docense hozzátette: a kezdeményezés egyelőre nincs lényeges hatással a nyugdíjrendszer egészére. Ebben nagyjából ötszáz havi járulékfizetésre átlagosan kétszáz havi nyugdíjfolyósítás jut elvileg. A most érintett nők közül azok, akik akár már 15 évesen is dolgoztak, körülbelül 55 évesen mehetnének nyugdíjba, vagyis az életükből hátralévő durván háromszáz hónapot nyugdíjasként tölthetnék. Ezáltal ez a kedvezményezett réteg „túl lenne fizetve”, ám amíg néhány tízezer főről van szó, ez nem jelent strukturális problémát. Máté ugyanakkor rámutatott: az ötlet kockázatokat is rejt magában.
A szakértő szerint az egyik probléma az, hogy a jellemzően hosszabb ideig élő nők kedvezményes nyugdíjba vonulását a többi járulékfizető, köztük a rendszerint rövidebb ideig élő férfiak finanszírozzák. Ez a jobb helyzetben lévők javára történő újraelosztás, perverz redisztribúció jelenleg még nem ássa alá a nyugdíjrendszer egészét, ám hosszabb távon nem biztosított mindennek a fedezete, valamint társadalmi feszültséget is gerjeszthet.
Máté szerint további gond, hogy az előbb-utóbb elkerülhetetlen nyugdíjreform megvalósításakor politikai, illetve társadalmi nyomás nehezedik majd az akkori kormányra, hogy – részben az uniós alapelveknek megfelelően – kiterjessze a kedvezményt a férfiakra is, és ezzel elkerülje a nemi diszkrimináció vádját. Múlt csütörtökön az MSZP már jelezte: támogatja a kormány elképzelését, de a férfiakat is jogosulttá tenné.
Ráadásul a szimbolikusnak tűnő, még a XIX. századból eredő negyvenévnyi munkaviszony bebetonozása a rendszerbe nem felel meg annak a XXI. században egyre erősödő demográfiai trendnek, hogy nemcsak a születéskor várható élettartam nő, hanem már az idősek, a ma nyugdíjba vonulók is egyre tovább élnek. Ezt figyelembe véve az ígéret finomítására szolgálhatna az, ha a negyven évhez nem ragaszkodna a jogalkotó, hanem a születendő törvénybe foglalná, hogy ezt az időtartamot időről időre felülvizsgálják a demográfiai folyamatoknak megfelelően. Erről azonban most nincs szó.
Azzal is elejét lehetne venni annak, hogy egy idő után túl sokan éljenek a kedvezménnyel, ha a nyugdíjrendszer kifejezetten jutalmazná a negyven év munkaviszony után a munkában töltött további éveket, megtartva ezzel a jogosultakat járulékfizetőnek. Ez azonban újabb társadalmi feszültségeket okozhatna, hiszen a fiatalok, pályakezdők úgy éreznék, az ő helyükön ülnek az idősebb munkavállalók.
Máté Levente még egy kockázatot lát: a feketemunkát. Az érintett nők közül sokan még olyan korban vannak és olyan képességekkel rendelkeznek, hogy sikeresen maradnának meg a munkaerőpiacon. A jelenlegi szabályozások szerint azonban nem érdemes nyugdíj mellett jól keresni. Így azok a nők, akik élnek a lehetőséggel, ugyanakkor elég energiát éreznek magukban ahhoz, hogy tovább dolgozzanak, várhatóan a feketefoglalkoztatásban találják meg a kiutat.
Magyar módra Varsóban?
Cáfolta Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter, hogy a varsói kormány fontolóra veszi a magán-nyugdíjpénztári befizetések mérséklését vagy visszatartását, hogy ezáltal csökkentse az ország hiányát. Erről a Rzeczpospolita című újság adott hírt, idézve Donald Tusk lengyel kormányfőt. A lap szerint a lépéssel akár azt a 20 milliárd zlotyt is megspórolhatná a lengyel állam, amely évente kompenzálja ezzel az összeggel a nyugdíjkifizetéseket. Azt ugyanakkor a pénzügyminiszter is megerősítette: a kisebbik koalíciós partner, a Parasztpárt november elején javasolta a transzferek felfüggesztését.
- Belgiumban a korai nyugdíjazást 35 év biztosítási idővel, hatvanéves kor után lehet kérvényezni. Ám ennek az a feltétele, hogy a jogosult ne végezzen többé szakmai tevékenységet.
- Luxemburgban az az 57 éves biztosított, akinek negyven év biztosítási ideje van, korai öregségi nyugdíjra jogosult.
- Olaszországban ugyanennek a feltétele az 57. életév betöltése és 35 év tényleges járulékfizetés.
- Portugáliában 55 éves korban nyílik lehetőség korai nyugdíjra, ha az igénylőnek van harminc naptári év biztosítási ideje, de ebben az esetben – Finnországhoz hasonlóan – csökkentett összegű előre hozott nyugdíjat állapítanak meg.
- Romániában korai nyugdíjra az előírt életkor betöltése előtt öt évvel az jogosult, aki a teljes nyugdíjhoz szükségeshez képest legalább tíz évvel több szolgálati időt szerzett. -->
