Orbán-csomag: Százmilliárdos kiadáscsökkentés jöhet
Több mint fél évvel hivatalba lépése után tehát úgy tűnik, a második Orbán-kabinet nekilát a költségvetés kiadási oldalának lefaragásához – legalábbis ez derül ki a miniszterelnök tegnap közzétett nyilatkozataiból. Igaz, a munka nem most kezdődik: bár a kormány február közepére tárgyalja meg a szükséges lépéseket, a területek és a témák között több olyan is van, amelyeken már hónapok óta dolgoznak – válaszolta lapunk kérdésére a kormányszóvivő. Nagy Anna hozzátette: a menetrendnek nem az elején vagyunk.
A kormányfő és korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is február végére ígérte az új, immár a kiadásokat érintő reformcsomag bejelentését, amelynek jegyében olyan rendszereket szerveznének át, mint a közigazgatás, a nyugellátás, az egészségügy, a szociális segélyezés vagy a közlekedés. A megtakarítások természetesen nem egyik napról a másikra éreztetnék hatásukat, ám erre nincs is szükség: a számos átmeneti különadóból származó bevétel az idén és jövőre mintegy 400 milliárd forintos mankót jelent az államkasszának, 2013-tól azonban ezzel elvileg nem számolhat a kabinet. E terhek 2012. végi megszűnését Orbán Viktor a napokban többször is megerősítette. Az más kérdés, hogy a korábbi nyilatkozatok szerint a bank- és ágazati különadók középtávon is fennmaradnának, ám jóval csekélyebb mértékkel.
Hosszabb távúnak ígérkezik a tb-járulékok még ősszel bejelentett átirányítása: bár a magánnyugdíjpénztárakban maradók száma lassan 15 ezerhez közelít, borítékolható, hogy a korábban a második pillérhez érkező évi 350-370 milliárd forintnyi járulék döntő része nemcsak az idén, hanem a következő években is az állami tb-alapokhoz kerül. A hárommillió tag túlnyomó része ugyanis minden bizonnyal viszszasodródik a tb-kasszához. Csakhogy a nyugdíjkassza még így is 500-550 milliárd forintos deficitet mutat, amit az idén a második pillérből visszatérő vagyonból fedeznek. A következő években azonban több száz milliárd forintos megtakarításra van szükség az időskori ellátások terén ahhoz, hogy valóra váljon Orbán Viktor kijelentése, miszerint „az állami nyugdíjalap nem fizethet ki annál többet, mint amenynyit beszed”. Ám önmagában ebből nem jöhet ki a korábban Matolcsy György által emlegetett 600–800 milliárdos spórolás.
Nem véletlen, hogy a kormányfő kilátásba helyezte a munkanélküli-segélyek szigorítását is, ám itt egy összesen 140 milliárd forintos tételről lévén szó, jó esetben is csak tízmilliárdokban lesz mérhető a megtakarítás. Ugyanez igaz a közlekedési és energiatámogatásokra, miközben a gyógyszerkassza beharangozott karcsúsítása minden értelemben nagy falat lesz: nemcsak az ezzel kapcsolatos nehézségek miatt, hanem azért is, mert a gyógyászati segédeszközökkel együtt közel 400 milliárd forintos tételről van szó.
Üdvözölte a tegnapi bejelentések irányát Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hisz az eddigi lépések és a meglévő elképzelések nagyon sok ponton találkoznak a gazdaság szereplőinek elvárásaival. Példaként említette az adó- és a segélyrendszer átalakítását, a munkára ösztönzés módjait, a közlekedés reformját. A különadó kétéves mozgási lehetőséget adott a kormánynak a reformok végigvitelére. Reformok pedig kellenek – érzékeltette – hiszen a pálya egyébként fenntarthatatlan. Komoly feszültségek lesznek, hiszen e nélkül nem lehet a reformokat végigvinni, de a kormány eltökéltnek látszik. Elmondta azt is, vannak egyeztetések a lépésekről a gazdaság szereplőivel: ezt mutatja a Széchenyi-kártya kibővítése és a szakmunkásképzés átalakítása is.
Megtakarítás a közlekedésen: új irány
A tömegközlekedésben a MÁV az, amelyen a legtöbbet kellene spórolni – ezt minden politikai erő elismerte az elmúlt években, ám arról működőképes elképzelés egyelőre nem született, ezt miként lehet megoldani. A költségvetés körülbelül 250 milliárd forintot szán tömegközlekedésre, ebből csak a vasútra 211 milliárd jut. Az igazán égető kérdést azonban nem maga az összeg jelenti, hanem az, hogy – néhány kivétellel – évről évre drasztikusan növekszik, az előző büdzsé például 40 milliárddal kevesebbet áldozott erre a célra. A BKV szintén lyukas zsák az állam számára: egy hónapja 7,5 milliárd extra támogatást kellett átutalni Budapestnek, Tarlós István főpolgármester pedig épp tegnap közölte, hogy az idén 19 milliárd kell a csőd elkerüléséhez.A Volán társaságok helyzete viszonylag stabil, a költségvetés 27 milliárdot szán rájuk.
Azért is meglepő, hogy Orbán Viktor a legfontosabb pontok között említette a tömegközlekedést, mert a kormány eddigi munkájában nem volt hangsúlyos ez a téma. A spórolás irányát köti a pártpolitika: súlyos veszteség lenne a kormánypárt számára, ha az előző kabinetek sokat támadott vonalbezárási módszereit újítanák fel – különösen úgy, hogy számottevő megtakarítást ezekkel sem lehetett elérni. 2009-ben a Bajnai-kormány kidolgozott egy stratégiát 40 milliárd megtakarítására, ám ebből csak egy egyszeri jelentősebb költségvetési visszafogás valósult meg.
A Fidesz hatalomra kerülése után az Új Széchenyi-tervben külön fejezet járt a közlekedésnek, ebben a vonat- és buszjáratok összehangolása kapott fontos szerepet, de arról nem készült pontos számítás, ezzel mennyit lehet megtakarítani.
A Volán társaságok helyzete viszonylag stabil, a költségvetés 27 milliárdot szán rájuk.
Azért is meglepő, hogy Orbán Viktor a legfontosabb pontok között említette a tömegközlekedést, mert a kormány eddigi munkájában nem volt hangsúlyos ez a téma. A spórolás irányát köti a pártpolitika: súlyos veszteség lenne a kormánypárt számára, ha az előző kabinetek sokat támadott vonalbezárási módszereit újítanák fel – különösen úgy, hogy számottevő megtakarítást ezekkel sem lehetett elérni. 2009-ben a Bajnai-kormány kidolgozott egy stratégiát 40 milliárd megtakarítására, ám ebből csak egy egyszeri jelentősebb költségvetési visszafogás valósult meg.
A Fidesz hatalomra kerülése után az Új Széchenyi-tervben külön fejezet járt a közlekedésnek, ebben a vonat- és buszjáratok összehangolása kapott fontos szerepet, de arról nem készült pontos számítás, ezzel mennyit lehet megtakarítani. Egyeztetnek Nagy Anna kormányszóvivő december 8-án tartott tájékoztatóján már beszélt a február végére elkészülő magyar Növekedési és stabilitási programról. A kormanyszovivo.hu honlap szerint akkor azt mondta, hogy az a kormányzás valamennyi területét érinti. A kabinet a reformprogram első változatát már február elején elküldi az Európai Unió és az OECD illetékes szerveinek – tudatta Nagy Anna decemberben. Hozzátette, hogy erről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már meg is állapodott Olli Rehnnel, a Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosával. Államadósság Már ebben a fél évben a GDP 73-74 százalékára faragná le a jelenleg 80 százalék fölött tartózkodó államadósságot a kormány – jelentette ki Orbán Viktor. Erre jó esély van, hisz a november végén 20 277 milliárd forintos adósságot ezermilliárddal csökkentené a nemzetközi hitelcsomagból betétként elhelyezett összeg visszafizetése, a második pillér visszatérő portfóliójából pedig – az Államadósság-Kezelő Központ tájékoztatása szerint – azonnal bevonnák a közel 1500 milliárd forintnyi állampapírt. E két tétel összesen valójában 9 százalékpont körüli adósságcsökkentést vetít előre. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.