Fűtés klímával? Nagyon nem mindegy, milyen készüléket használunk

Számos dolog van, amelyet érdemes végiggondolni, mielőtt a klímával való fűtés mellett tennénk le a voksunkat.

Fűtés klímával: tényleg olcsóbb?

A klímás fűtés nem „termel” hőt, hanem áthelyezi azt egyik helyről a másikra – ezáltal jóval kevesebb energiát fogyaszt, mint például egy hagyományos villanyradiátor. A másik előnye pedig, hogy szinte azonnal érezhető a meleg; a klíma percek alatt képes 22-24 Celsius-fokos levegőt fújni, míg padlófűtés vagy radiátor esetében akár fél órát is igénybe vehet, hogy bemelegedjen a lakás. A klímás fűtés emellett kevésbé terheli a környezetet, különösen akkor, ha zöld forrásból származó villamos energiát használunk hozzá. Ráadásul nem bocsát ki égésterméket, nem kell hozzá kémény, és nem növeli a légszennyezést.

Egy jól megválasztott inverteres légondi nem csupán hűti vagy fűti a helyiséget, hanem kellemes, egészséges és huzatmentes beltéri környezetet is teremt. A Tudatos Vásárlók Egyesülete ezért friss terméktesztjében nemcsak a hűtési és fűtési teljesítményt, hanem a párátlanítás hatékonyságát, használhatósági szempontokat és a termékek valós zajszintjét is vizsgálta. 

A komfortérzetet több tényező együttese határozza meg:

• Stabil hőmérséklet: a készüléknek pontosan kell tartania a beállított hőmérsékletet, nagyobb ingadozások nélkül – ez jelentősen befolyásolja a kényelmet.
• Egyenletes légáramlás: a levegő ne áramoljon közvetlenül a használó felé, és ne keltsen huzatos érzést – ez különösen fontos hűtés közben.
• Csendes működés: a beltéri és kültéri egység zajszintje is számít – egy hangos klíma könnyen megzavarhatja a pihenést, főleg éjszaka.
• Hatékony páramentesítés: a levegő nedvességtartalmának egyensúlya kulcsfontosságú – a túl sok pára fülledtté teszi a levegőt, a túl kevés pedig kiszáríthatja a nyálkahártyát.
• Egyszerű, átlátható kezelés: az intuitív vezérlés, az egyértelmű beállítások és a gyorsan elérhető funkciók mind hozzájárulnak a kellemes használathoz.

Milyen típusú klímák alkalmasak fűtésre?

Nem minden klíma alkalmas arra, hogy megbízható fűtési rendszerként szolgáljon. Az egyszerűbb, olcsóbb modellek elsősorban hűtésre lettek tervezve, és bár technikailag képesek fűteni is, hideg időben gyorsan veszítenek a hatékonyságukból. Azonban egy pusztán nagyobb teljesítményű klíma sem feltétlenül jelent mindig jobb választást. 

A szakemberek szerint 20–60 négyzetméteres alapterület esetén még hatékonyan működtethető egyetlen klíma is, de nagyobb terekhez már több beltéri egységre lesz szükség, vagy más kiegészítő megoldásra. 

A hatékonyság megítéléséhez érdemes figyelni a teljesítménymutatókat: a COP (Coefficient of Performance) és EER (Energy Efficiency Ratio), valamint ezek szezonális értékeit (SCOP és SEER). Megmutatják, hogy a klíma 1 kilowatt villamosenergiából hány kilowatt hűtési vagy fűtési energiát képes előállítani. Ha például 1 kilowattból 5 kilowatt hőt termel, a teljesítmény-együtthatója (COP) 5,0 – minél magasabb ez az érték, annál energiahatékonyabb és gazdaságosabb a működés. 

Milyen energiafogyasztásra számíthatunk? 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete által legutóbb tesztelt 11 márka – Bosch, Daikin, Fujitsu, Haier, Hitachi, Midea, Mitsubishi Electric, Panasonic, Samsung, Toshiba – 33 klímájának fogyasztási adatai alapján éves szinten a következő átlagértékekkel kalkulálhatunk: 

• fűtés esetén 614–945 kilowattóra,
• hűtés esetén 92–195 kilowattóra.

További részletek az Origo oldalán olvashatók.