Európa gazdasága végre kimászhat a gödörből - de sprintre azért kár számítani
A továbbra is kedvezőtlen külső környezet ellenére a vártnál valamivel jobban alakult az Európai Unió gazdasága az idei év első kilenc hónapjában – közölte hétfőn publikált gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság. A növekedést kezdetben az export megugrása hajtotta a tervezett amerikai vámemelések előtt, de az EU gazdasága a harmadik negyedévben is bővülni tudott.
Ekkora növekedésre lehet képes az európai gazdaság
A jelentés az idei és a következő évre egyaránt 1,4 százalékos reálnövekedést vár a GDP területén, amely 2027-ben 1,5 százalékra gyorsulhat. Hasonló pályát írhat le az eurózóna gazdasága is, amely idén 1,3, jövőre 1,2, 2027-ben pedig 1,4 százalékkal nőhet. Az infláció az euróövezetben tovább lassul, 2025-ben várhatóan 2,1 százalék lesz, majd 2027-re az Európai Központi Bank 2 százalékos célja közelében stabilizálódik. Az EU egészében az infláció 2027-re 2,2 százalékra mérséklődhet.
A bizottsági jóslat szerint
a növekedést főként a magánfogyasztás és a beruházás hajthatja , amit a javuló vásárlóerő, a kedvező finanszírozási feltételek és a rugalmas munkaerőpiac is segít,
miközben a helyreállítási alapok, illetve más uniós források enyhítik a fiskális szigorítás hatásait több tagállamban. Azonban a jelentésben azt is jelezték, hogy az EU továbbra is érzékeny a globális kereskedelmi korlátozásokra, de az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei között létrejött új megállapodások némileg csökkentették a bizonytalanságot.
Az árak alakulása kapcsán a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulási üteme csökkenhet, az energiaárak azonban nőhetnek. Valamelyest a munkaerőpiac mutatói is javultak, hiszen az EU-ban 2025 első felében 380 ezer új munkahely jött létre, a munkanélküliségi ráta pedig 2027-re 5,8 százalékra csökkenhet. A bérek növekedése várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt.
Nőhet a deficit, és kockázatok is vannak
Elsősorban a védelmi kiadások növekedése miatt romolhatnak a költségvetési hiányok, így az EU államháztartási hiánya a 2024-es 3,1 százalékról 2027-re 3,4 százalékra emelkedhet, miközben
az államadósság szintje 2027-re 85 százalékra nőhet az unió egészében, az eurózónában pedig 90,4 százalékra.
A fő kockázatokat a kereskedelempolitikai bizonytalanságban, a geopolitikai feszültségek esetleges fokozódásában, a pénzügyi piacok ingadozásában és a klímakárok gyakoribb előfordulásában látják, de úgy vélik, hogy a reformok előrehaladása, a versenyképességet erősítő intézkedések és az új kereskedelmi megállapodások kedvezőbb gazdasági pályát is eredményezhetnek az előre jelzettnél.
Ez várható Magyarországon
Az előrejelzés Magyarország esetében idén mindössze 0,4 százalékos növekedéssel számol, ám ez jövőre már 2,3 százalékra nőhet. 2027-ben 2,1 százalékkal bővülhet a bizottság szerint a magyar gazdaság, amit elsősorban a fogyasztás, valamint a beruházások és az export fokozatos helyreállása támogat.
Bár a jelentés szerint az infláció az idei 4,5 százalékról jövőre 3,6, 2027-ben pedig 3,5 százalékra csökkenhet, az inflációs nyomás továbbra is erős marad. Ugyanis az árszabályozási intézkedések kivezetése ismét a drágulás gyorsulásához vezethet, ugyanakkor az árfolyam erősödése és a nyersanyagárak mérséklődése fékezheti az inflációt az elkövetkező két évben.
Az államháztartás hiánya 2025-ben várhatóan 4,6 százalék lesz, majd 2026-ban 5,1 százalékra emelkedik a hiányt növelő intézkedések következtében, és 2027-ben is ezen a szinten marad. Az uniós testület szerint a beruházások és az export tartós gyengesége, valamint a globális ellátási láncok alakulása jelentik a legnagyobb kockázatokat a kilátások terén.
A jelentés továbbá figyelmeztet az inflációs nyomásra is, amelyet a minimálbér-emelések és egyes kormányzati intézkedések fokozhatnak.
Az elmúlt évben 4,5 százalék körül ingadozott a munkanélküliségi ráta, és 2025-ben várhatóan 0,2 százalékos foglalkoztatásbővülés valósul meg. A bizottság 2026-tól a magánszektorban élénkülést vár, ami 2027-re 4,3 százalékra csökkentheti a munkanélküliségi rátát. A nominális bérek 2025-ben és 2026-ban tovább nőhetnek a közszféra béremelései és a minimálbér-emelések hatására, majd 2027-ben lassulhat a bérdinamika.
A GDP-arányos államadósság a 2024-es 73,5 százalék után 2025-ben 73,7, 2026-ban 73,9, míg 2027-ben 74,9 százalék lesz.
