Nívódíj a legjobb szabadalmakért

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, korábbi nevén a Magyar Szabadalmi Hivatal) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által 1997-ben alapított elismerést eddig több mint negyven kiváló feltaláló kapta meg. Az idei kitüntetetteket Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke és Pálinkás József, az MTA elnöke köszöntötte a tudomány ünnepének miskolci megnyitóján.

„Azért örültem különösen az elismerésnek, mert egy olyan munkára hívta fel a figyelmet az akadémiai szférában, amelynél a nemzetközileg elismert tudományos eredmények mellett fontos a találmány piaci értéke is” – mondta lapunknak Szipőcs Róbert, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A nemzetközileg elismert kutató „az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, a femtoszekundumos lézerek kutatása és fejlesztése terén elért eredményeiért, széles körben hasznosított találmányainak elismeréseként”, többek között az ún. csörpölt lézertükrök felfedezéséért és különböző lézeres alkalmazásaiért kapta a nívódíjat. A csörpölt tükrök alkalmazásával megépített femtoszekundumos lézerrendszereket már széles körben alkalmazzák többek között az időfelbontásos lézerspektroszkópiában (pl. a vegyészetben, a félvezető-fizikában), az orvosdiagnosztikai vagy gyógyszeripari alkalmazásokat segítő nagy felbontású orvosi képalkotásban, a 3D nemlineáris mikroszkópiában, az anyagmegmunkálásban vagy a nagy sebességű adatátvitelben.

Szipőcs Róbert az utóbbi időben kutatócsoport-vezetőként a speciális lézertükröket tartalmazó femtoszekundumos szilárdtestlézereket és szintén a csoportja által kifejlesztett femtoszekundumos optikai szállézereket fényforrásként alkalmazó nemlineáris 3D mikroszkópiás módszerek és mérőrendszerek fejlesztésével, orvosdiagnosztikai és gyógyszeripari alkalmazásaival foglalkozik elsősorban, több hazai akadémiai kutatócsoporttal és ipari céggel együttműködésben. Az eredeti végzettsége szerint villamosmérnök kutató, aki találmányáért már több hazai és nemzetközi tudományos díjat is kapott, az itthoni k+f munka szempontjából rendkívül jelentős problémának érzi a korábban már elnyert, leszerződött pályázatok jelentős részénél a rendkívül lassú és körülményes központi ügyintézést, az elnyert támogatások késedelmes kifizetését. „Úgy gondolom, az idehaza kiemelkedő tudományos és műszaki eredményeket elérő kutatókat legalább olyan szinten kellene támogatni itthon maradásuk érdekében, mint a

külföldről néhány év után hazatelepülőket” – jegyezte meg búcsúzóul.

Úgy tűnik, Pedryc Andrzej kertészmérnök, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szinte mindent a kajszibarackra tett. Természetesen örül az elismerésnek, és úgy

véli, egyedi magyar találmány a hazai klimatikus viszonyokhoz jól adaptálódó korai és kései fajták kialakítása.

Két területen végez kutatómunkát: egyrészt a növénynemesítésben, amit a kajszi esetében már művészetnek tekint, másrészt a molekuláris szintű genetika terén, amit a nagybetűs kutatásnak tart. Az elismerést nemesítői munkájáért kapta. A szabadalmaztatott korai és kései fajták június elejétől augusztus végéig jelenhetnek meg a piacon, ezzel extraprofithoz juttatva a hazai termesztőket. „Ez óriási munka eredménye, a fajtaváltás rendszerint lassú folyamat, 15-20 évet igényel egy-egy fajta kialakítása” – összegezte munkája értékét. Nagy segítségére volt, hogy olyan egyetemi kutatóhelyen végezte ezt a munkát, amely nemzetközileg is kiemelkedő, mintegy kétszáz fajtát tartalmazó génbankkal rendelkezik. Ugyanakkor ő is utalt a finanszírozási nehézségekre. Úgy véli, hogy „segít a jó pályázat, ha van, de manapság nehéz forráshoz jutni”.

okleveles vegyészmérnök,

a Sanofi-Aventis/Chinoin preklinikai fejlesztéseinek egykori igazgatója, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem tanára. Legfontosabb tudományos eredményeit a nitrogénhídfős

heterociklusos vegyületek kémiájában érte el. A közreműködésével kidolgozott 127 alapszabadalom nyomán több mint 1500 bejelentés került iparjogvédelmi oltalom alá. A glaukóma kezelésében új terápiás lehetőséget biztosító hatóanyag-szintézisének kidolgozása és megvalósítása eredményeként a prosztaglandin-üzletág árbevétele megtízszereződött, és a foglalkoztatottak száma is duplájára nőtt. (A professzor a díjátadást megelőző héten tragikus hirtelenséggel elhunyt, az elismerést családja későbbi időpontban veszi át.)

alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére a tudomány ünnepe alkalmából az idén is átadták az akadémiai-szabadalmi nívódíjakat.

VG-összeállítás A harmadik díjazott Dr. Hermecz István az Akadémia volt levelező tagja,

okleveles vegyészmérnök,

a Sanofi-Aventis/Chinoin preklinikai fejlesztéseinek egykori igazgatója, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem tanára. Legfontosabb tudományos eredményeit a nitrogénhídfős

heterociklusos vegyületek kémiájában érte el. A közreműködésével kidolgozott 127 alapszabadalom nyomán több mint 1500 bejelentés került iparjogvédelmi oltalom alá. A glaukóma kezelésében új terápiás lehetőséget biztosító hatóanyag-szintézisének kidolgozása és megvalósítása eredményeként a prosztaglandin-üzletág árbevétele megtízszereződött, és a foglalkoztatottak száma is duplájára nőtt. (A professzor a díjátadást megelőző héten tragikus hirtelenséggel elhunyt, az elismerést családja későbbi időpontban veszi át.)-->