Lassú halált hoz a chipsadó
Ágyai Szabó Gábor tájékoztatása szerint a hazai snackpiacot vezető vállalat 11,6 milliárd forint árbevételt realizált tavaly, amely mintegy 5 százalékos zsugorodás 2010-hez hasonlítva. A csökkenést a kevés konzultáció után bevezetett neta okozta, ez kilogrammonként 15–40 százalékkal növelte a ropogtatnivalók árait. A neta által érintett sós snackek forgalma összességében 15–17 százalékkal esett vissza. „A bizonytalan piaci helyzet miatt a Chio tulajdonosa, az Intersnack Csoport 2011 nyara óta semmilyen beruházást nem valósít meg győri üzemében” – érzékeltette a helyzet komolyságát Ágyai Szabó Gábor.
Az édesiparból az elmúlt hónapokban több száz embert bocsátottak el. Bizonyíték ugyan nincs arra, hogy mindez kizárólag a chipsadó miatt következett be, tény: a népegészségügyi termékadó esetében az összes befizetés kétharmadát az édesipar és a sós ropogtatnivalók gyártói és forgalmazói adják. Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára kifejtette: mindezek miatt aránytalanul nagy teher hárul az édesiparra, amelynek következtében a piac érzékelhetően stagnál, sőt egyes szegmensek esetében visszaesés tapasztalható. „Az új teher miatt beruházások maradtak el, így a létszámbővítési terveket is zárójelbe tette a chipsadó.” Bélai Krisztina rámutatott: a magyar édesipar gyártókapacitása az 1992-es értékről 15 százalékra csökkent az elmúlt húsz évben, ez az új adó pedig a „lassú halált” jelentheti az ágazat számára.
Az ugyancsak termékadó-köteles üdítőital-ágazatban is több száz embertől voltak kénytelenek megválni az elmúlt hónapokban, és a beruházások ott is elmaradtak. „Az elmúlt egy évben több új teher is sújtja a szektort. Ilyen például a környezetvédelmi termékdíj, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a népegészségügyi termékadó. Mindezek mellett azonban általános költségnövekedés is van, hiszen drágulnak az alapanyagok és az energia” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bikfalviné Hamza Kinga. A Magyar Üdítőital Szövetség titkára hozzátette: „a fogyasztók vásárlóereje egyre csökken, így a fogyasztói árakat nem lehet emelni.”
„Ha a kormány ezzel az intézkedéssel akarta visszaszorítani a fogyasztást, akkor tulajdonképpen sikeres kezdeményezésről beszélhetünk. Az ugyanis egyértelműen látszik, hogy a népegészségügyi termékadóval sújtott termékeink esetében csökkent a fogyasztás és a piac” – mondta lapunknak Gyenes András. Az Unilever ügyvezető igazgatója úgy látja: a fogyasztók a jelenlegi gazdasági környezetben inkább árérzékenyek, mint egészségtudatosak. Így egyelőre szerinte nehéz egyértelműen megmondani, hogy mi áll a fogyasztás csökkenésének hátterében.
A piaci szereplők egy része a receptek módosításával igyekszik csökkenteni az adóterheket. „Előfordult, hogy csökkentették a gyártók az üdítők cukortartalmát, és azt édesítőszerrel helyettesítették, mint például a természetes eredetű stevia édesítőszer” – mondta Bikfalviné Hamza Kinga.
A hazai snackgyártók is gondolkodtak ugyan a termékek receptúrájának megváltoztatásán, de úgy tudjuk, végül szinte mindenki felhagyott a kísérletezéssel.
Az Unilever ügyvezető igazgatója azt mondta lapunknak: termékeik összetételét nem az adózási kritériumok szerint választják meg. A cég – még bőven a népegészségügyi termékadó megjelenése előtt – csökkentette termékei sótartalmát. „A megfelelő arány elérése kényes kérdés, mivel a bekötött szemmel végzett termékkóstolások megmutatták, hogy a fogyasztók leginkább a jobban sózott termékeket részesítik előnyben a kevésbé sósakkal szemben. Ráadásul vannak olyan termékek, amelyeket nem lehet sótalanítani. Az ételízesítőkben alapvető alkotóelem a só, ha kivonjuk a sótartalmat, magát a terméket tesszük használhatatlanná” – fogalmazott Gyenes András.
Húszból majdnem hatmilliárd
Húszmilliárd forintnak kellene befolynia az idén a chipsadóból, ám úgy tűnik, túltervezték az előirányzatot. Az év első négy hónapjában 5,8 milliárd forint folyt be a netából, ami 4 százalékkal kevesebb a vártnál.A NAV hivatalos adatai szerint az adónem bevezetése óta eddig valamivel több, mint 9 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A legtöbbet a már a kezdetektől adóköteles csomagolt édességek és sósságok, az ételízesítők és az üdítőitalok után fizették be. Az energiaitalok gyártói időben változtattak a termékek összetételén, így az adójuk is csökken. Lassan csordogálnak a forintok a cukrozott kakaóporok, az ízesített sörök és a gyömölcsízek után is, igaz, ezekre csak ebben az évben vetették ki az adót.
Így kilencféle termék tartozik a 4-500 céget terhelő adó hatálya alá.
A NAV hivatalos adatai szerint az adónem bevezetése óta eddig valamivel több, mint 9 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A legtöbbet a már a kezdetektől adóköteles csomagolt édességek és sósságok, az ételízesítők és az üdítőitalok után fizették be. Az energiaitalok gyártói időben változtattak a termékek összetételén, így az adójuk is csökken. Lassan csordogálnak a forintok a cukrozott kakaóporok, az ízesített sörök és a gyömölcsízek után is, igaz, ezekre csak ebben az évben vetették ki az adót.
Így kilencféle termék tartozik a 4-500 céget terhelő adó hatálya alá.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.