BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Rekordmagas szén-dioxid-kibocsátás: újabb év, újabb csúcs az energiaágazatban

A fosszilis energiahordozók iránti kereslet tovább nőtt, veszélyeztetve a klímacélokat és felerősítve a geopolitikai kockázatokat. 2024-ben ismét rekordot döntött a globális energiaipar szén-dioxid-kibocsátása, miközben a megújuló energiaforrások soha nem látott mértékben bővültek.

A világ energiaágazatának szén-dioxid-kibocsátása 2024-ben is új csúcsra ért – immár negyedik éve folyamatosan –, derül ki az Energy Institute friss jelentéséből.

Pollution,From,The,Exhaust,Of,Cars,In,The,City,In szén-dioxid-kibocsátás
2024-ben ismét rekordot döntött a globális energiaipar szén-dioxid-kibocsátása, miközben a megújuló energiaforrások soha nem látott mértékben bővültek / Fotó: Shutterstock

Az energiaellátás összesített kibocsátása elérte a 40,8 gigatonna szén-dioxid-egyenértéket, mintegy 1 százalékkal meghaladva az előző év rekordját. 

Ez különösen riasztó annak fényében, hogy 2024 volt az eddigi legmelegebb év, amikor a globális átlaghőmérséklet első alkalommal haladta meg tartósan az iparosodás előtti szintet több mint másfél Celsius-fokkal.

A növekedés hátterében az energiaellátás kétoldalú bővülése áll: miközben a megújuló energia – különösen a nap- és szélerőművek – 16 százalékos növekedést mutattak, a fosszilis energiahordozók iránti kereslet is emelkedett. A földgázfelhasználás 2,5 százalékkal nőtt, a szén 1,2 százalékkal bővült, és továbbra is ez maradt a világ első számú energiaforrása. Az olaj iránti igény csekélyebb mértékben, kevesebb mint 1 százalékkal nőtt, de így is hozzájárult az összkibocsátás növekedéséhez.

A szén-dioxid-kibocsátás mellett a megújuló energiatermelés is nőtt

Bár a megújuló energiaforrások látványos ütemben terjednek, az összesített energiaigény növekedése – 2 százalékos emelkedés 2024-ben – ellensúlyozza a környezetbarát fejlesztések hatását. Ez az első alkalom 2006 óta, hogy minden nagyobb energiaforrás egyszerre mutatott növekedést, beleértve az atomenergiát, a vízenergiát és a fosszilis tüzelőanyagokat is.

Elemzők szerint a jelenlegi tendencia nem elég ahhoz, hogy teljesüljön a COP28 klímacsúcson kitűzött cél, miszerint 2030-ig meg kellene háromszorozni a globális megújulókapacitást. „A fejlődés nem a szükséges ütemben halad” – figyelmeztetett Wafa Jafri, a KPMG partnere. 

A jelentés szerzői hangsúlyozták, hogy az Ukrajnában zajló háború és a Közel-Keleten fellángoló konfliktusok átalakították az energiaellátási láncokat, és tovább erősítették a fosszilis energiahordozók iránti biztonsági keresletet.

A világnak tehát úgy kellene leválnia a fosszilis tüzelőanyagokról, hogy közben a geopolitikai feszültségek épp az ellenkező irányba húzzák az energiapiacokat. A jelenlegi trendek alapján a klímacélok elérése nemcsak nehéznek, hanem egyre valószínűtlenebbnek is tűnik.

Hiába a zöldálmok: nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban

A kibocsátás növekedése ráadásul nagyobb mértékű volt, mint a gazdaság növekedése. Az üvegházhatású gázokból a háztartások és villamosenergia-, gáz-, gőz- és légkondicionálási ágazat miatt került több a levegőbe.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.