BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Rekordmagas szén-dioxid-kibocsátás: újabb év, újabb csúcs az energiaágazatban

A fosszilis energiahordozók iránti kereslet tovább nőtt, veszélyeztetve a klímacélokat és felerősítve a geopolitikai kockázatokat. 2024-ben ismét rekordot döntött a globális energiaipar szén-dioxid-kibocsátása, miközben a megújuló energiaforrások soha nem látott mértékben bővültek.

A világ energiaágazatának szén-dioxid-kibocsátása 2024-ben is új csúcsra ért – immár negyedik éve folyamatosan –, derül ki az Energy Institute friss jelentéséből.

Pollution,From,The,Exhaust,Of,Cars,In,The,City,In szén-dioxid-kibocsátás
2024-ben ismét rekordot döntött a globális energiaipar szén-dioxid-kibocsátása, miközben a megújuló energiaforrások soha nem látott mértékben bővültek / Fotó: Shutterstock

Az energiaellátás összesített kibocsátása elérte a 40,8 gigatonna szén-dioxid-egyenértéket, mintegy 1 százalékkal meghaladva az előző év rekordját. 

Ez különösen riasztó annak fényében, hogy 2024 volt az eddigi legmelegebb év, amikor a globális átlaghőmérséklet első alkalommal haladta meg tartósan az iparosodás előtti szintet több mint másfél Celsius-fokkal.

A növekedés hátterében az energiaellátás kétoldalú bővülése áll: miközben a megújuló energia – különösen a nap- és szélerőművek – 16 százalékos növekedést mutattak, a fosszilis energiahordozók iránti kereslet is emelkedett. A földgázfelhasználás 2,5 százalékkal nőtt, a szén 1,2 százalékkal bővült, és továbbra is ez maradt a világ első számú energiaforrása. Az olaj iránti igény csekélyebb mértékben, kevesebb mint 1 százalékkal nőtt, de így is hozzájárult az összkibocsátás növekedéséhez.

A szén-dioxid-kibocsátás mellett a megújuló energiatermelés is nőtt

Bár a megújuló energiaforrások látványos ütemben terjednek, az összesített energiaigény növekedése – 2 százalékos emelkedés 2024-ben – ellensúlyozza a környezetbarát fejlesztések hatását. Ez az első alkalom 2006 óta, hogy minden nagyobb energiaforrás egyszerre mutatott növekedést, beleértve az atomenergiát, a vízenergiát és a fosszilis tüzelőanyagokat is.

Elemzők szerint a jelenlegi tendencia nem elég ahhoz, hogy teljesüljön a COP28 klímacsúcson kitűzött cél, miszerint 2030-ig meg kellene háromszorozni a globális megújulókapacitást. „A fejlődés nem a szükséges ütemben halad” – figyelmeztetett Wafa Jafri, a KPMG partnere. 

A jelentés szerzői hangsúlyozták, hogy az Ukrajnában zajló háború és a Közel-Keleten fellángoló konfliktusok átalakították az energiaellátási láncokat, és tovább erősítették a fosszilis energiahordozók iránti biztonsági keresletet.

A világnak tehát úgy kellene leválnia a fosszilis tüzelőanyagokról, hogy közben a geopolitikai feszültségek épp az ellenkező irányba húzzák az energiapiacokat. A jelenlegi trendek alapján a klímacélok elérése nemcsak nehéznek, hanem egyre valószínűtlenebbnek is tűnik.

Hiába a zöldálmok: nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban

A kibocsátás növekedése ráadásul nagyobb mértékű volt, mint a gazdaság növekedése. Az üvegházhatású gázokból a háztartások és villamosenergia-, gáz-, gőz- és légkondicionálási ágazat miatt került több a levegőbe.

 

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.