A világ energiaágazatának szén-dioxid-kibocsátása 2024-ben is új csúcsra ért – immár negyedik éve folyamatosan –, derül ki az Energy Institute friss jelentéséből.
Az energiaellátás összesített kibocsátása elérte a 40,8 gigatonna szén-dioxid-egyenértéket, mintegy 1 százalékkal meghaladva az előző év rekordját.
Ez különösen riasztó annak fényében, hogy 2024 volt az eddigi legmelegebb év, amikor a globális átlaghőmérséklet első alkalommal haladta meg tartósan az iparosodás előtti szintet több mint másfél Celsius-fokkal.
A növekedés hátterében az energiaellátás kétoldalú bővülése áll: miközben a megújuló energia – különösen a nap- és szélerőművek – 16 százalékos növekedést mutattak, a fosszilis energiahordozók iránti kereslet is emelkedett. A földgázfelhasználás 2,5 százalékkal nőtt, a szén 1,2 százalékkal bővült, és továbbra is ez maradt a világ első számú energiaforrása. Az olaj iránti igény csekélyebb mértékben, kevesebb mint 1 százalékkal nőtt, de így is hozzájárult az összkibocsátás növekedéséhez.
Bár a megújuló energiaforrások látványos ütemben terjednek, az összesített energiaigény növekedése – 2 százalékos emelkedés 2024-ben – ellensúlyozza a környezetbarát fejlesztések hatását. Ez az első alkalom 2006 óta, hogy minden nagyobb energiaforrás egyszerre mutatott növekedést, beleértve az atomenergiát, a vízenergiát és a fosszilis tüzelőanyagokat is.
Elemzők szerint a jelenlegi tendencia nem elég ahhoz, hogy teljesüljön a COP28 klímacsúcson kitűzött cél, miszerint 2030-ig meg kellene háromszorozni a globális megújulókapacitást. „A fejlődés nem a szükséges ütemben halad” – figyelmeztetett Wafa Jafri, a KPMG partnere.
A jelentés szerzői hangsúlyozták, hogy az Ukrajnában zajló háború és a Közel-Keleten fellángoló konfliktusok átalakították az energiaellátási láncokat, és tovább erősítették a fosszilis energiahordozók iránti biztonsági keresletet.
A világnak tehát úgy kellene leválnia a fosszilis tüzelőanyagokról, hogy közben a geopolitikai feszültségek épp az ellenkező irányba húzzák az energiapiacokat. A jelenlegi trendek alapján a klímacélok elérése nemcsak nehéznek, hanem egyre valószínűtlenebbnek is tűnik.
Hiába a zöldálmok: nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban
A kibocsátás növekedése ráadásul nagyobb mértékű volt, mint a gazdaság növekedése. Az üvegházhatású gázokból a háztartások és villamosenergia-, gáz-, gőz- és légkondicionálási ágazat miatt került több a levegőbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.