Nagyot hajrázhat idén a magyar gazdaság

„A rendelkezésre álló adatok szerint a GDP a második negyedévben is stagnálhat, az év második felében azonban már 1,5–2 százalék közötti lehet a növekedés” – ezt mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a legutóbbi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. A jegybank ezzel jelentősen rontott az idei növekedési várakozásán, míg a márciusi inflációs jelentésében még 1,9–2,9 százalék közötti kibocsátásbővülést jósolt, a júniusban már csak 0,8 százalékot. Mindez egyet jelent: továbbra sem képes kitörni a stagnálásból a magyar gazdaság, amelybe lassan három éve beleragadt. 

Magyar gazdaság: a nemzetközi helyzet betette a kaput

Nagy meglepetést azonban nem okozott az MNB mostani jóslata. Egyrészt az első negyedévi, a vártnál rosszabb, újra negatív előjelű GDP-adat után várható volt, másrészt áprilistól kezdve a vámháború okozta bizonytalan gazdasági környezet hatására a nemzetközi elemzőházak sorra vágták vissza a világgazdaság és a régió növekedési kilátásait. Így tett a Nemzetközi Valutalap is, amely tavaly októberben még Magyarország esetében 2,9 százalékos GDP-bővülést várt, ehhez képest áprilisban már csak 1,4 százalékot. 

– mondták akkor a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők, akiknek olyannyira igazuk lett, most a nagy elemzőházak azóta mind 1 százalék körüli növekedést várnak a magyar és a régiós gazdaságoktól. A magyar gazdaság nincs egyedül a problémával, az IMF például a cseh (1,6 százalék), román (1,6 százalék) és szlovák (1,2 százalék) gazdaságtól is szerény teljesítményt vár. Nem véletlenül, hiszen a kereskedelmi konfliktusok és a geopolitikai események az egész világgazdaságra hatással vannak.

Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a júniusi inflációs jelentés ismertetésekor azzal magyarázta a kilátások romlását, hogy márciushoz képest 

Az 1940-es évek óta nem volt ilyen magas vámszint a világban, miközben a VIX index és geopolitikai kockázatok mutatója a közel-keleti események hatására rég nem látott szintre emelkedett. Ezek hatások pedig mind visszaütnek a magyar gazdaságra, amely különösen érzékeny a nemzetközi környezet változására. A gyenge beruházási dinamikában is ennek a lecsapódását látjuk, ugyanis a gyenge külső konjunktúra és az alacsony megrendelésállomány közepette a cégek nem érzik szükségszerűnek a beruházásokat.

Nem szabad temetni a magyar gazdaságot – ezen múlik a jövő évi növekedésünk

Az MNB igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a konjunktúramutatók nem nagyon jeleznek érdemi változást, a piac 2025 negyedik negyedévére teszi a várható fordulatot, innentől kezdve pedig az ipari export is fordulhat Magyarországon. Az uniós és német költségvetési intézkedések viszont csak 2027-től fogják érezhetően megtámogatni az unió gazdaságát, tehát ebben egyelőre nem bízhatunk. Ami azonban jó ideje segíti a növekedést, az a belső fogyasztás, ez a jegybank szerint a jövőben sem lesz másképp, és ebben a kormányzati intézkedések – mint a családi adókedvezmény, az anyák szja-mentessége – érdemi szerepet játszanak.

Főleg az utolsó negyedév az, amely az áthúzódó hatások miatt jelentősen befolyásolhatja a 2026-os növekedést. Épp ezért kulcskérdés, hogy a harmadik negyedévtől kezdve lesz-e kitörés az elmúlt három év stagnálásából. A jegybank nagyfrekvenciás adatai most azt mutatják, hogy

• a júliustól kezdődő három hónapban 1,5 százalékkal nőhet a GDP, 
• majd az utolsó negyedévben 1,9 százalékkal. 

Ha visszatekintünk, utoljára 2022 harmadik negyedévében tudott érdemi, 3 százalék fölötti bővülést produkálni a hazai gazdaság, az azóta eltelt két és fél évben csak két ízben volt 1 százalék fölötti növekedés. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy ebben a bázishatások is közrejátszanak, tavaly ugyanis pont a második és harmadik negyedévben volt technikai recesszióban a magyar gazdaság, tehát az alacsony bázishoz képest láthatunk szebb számokat. Igaz, a negyedik negyedévben tavaly már újra pozitív volt a kibocsátás. 

Mindenesetre jövőre a jegybank 2,8 százalékos GDP-növekedést vár, amiben leginkább a fogyasztás játssza a szerepet, és talán végre az ipari export és a beruházások is magukra találnak.

Nagyon hasonlít a gazdaság állapota a 2010 és 2014 közötti időszakéra

A magyar gazdaság teljesítménye egyelőre kísértetiesen hasonlít a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklus mintázatára. 2013 végéig ugyanis nem volt érdemi bővülés, de még 2013 első hónapjaiban, amikor Matolcsy György jegybankelnök lett, visszaesett a kibocsátás 0,4 százalékkal, csakúgy, mint most 2025 elején. Az év utolsó negyedévében azonban már 3,8 százalékkal nőtt a GDP, tehát nem lehetetlen, hogy év közben ekkora bővülést írjon le a gazdaság.