Budapest nem követheti Prágát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A gyengülő gazdasági kilátások miatt a cseh jegybank június 28-án csökkentette 0,5 százalékra, történelmi mélypontra az alapkamatot. A jegybanki elemzők, akik korábban stagnálására számítottak, legfrissebb prognózisukban már 0,9 százalékos GDP-csökkenést valószínűsítenek 2012-ben, a jövő évi várakozást pedig 1,9 százalékról 0,8 százalékra csökkentették. A monetáris politika szempontjából releváns, az indirekt adóemelés hatásától megtisztított infláció Tomsik szerint 2012 végére vagy 2013 elejére ereszkedik a 2 százalékos célszint alá.
Míg Magyarországon magas, Csehországban történelmi mélyponton van az alapkamat, és jelentősen különbözik a két ország kockázati megítélése is, ezért a Magyar Nemzeti Bank mozgástere is más, mint a cseh jegybanké – magyarázza Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője. Az MNB számára a „konvencionális” eszköz – az alapkamat csökkentése – lehet a kézenfekvő megoldás, de ahhoz az inflációnak csökkennie, az ország kockázati megítélésének pedig javulnia kellene. Az IMF-fel való megállapodás mindkét tekintetben pozitívan hatna: a kockázatot számszerűsítő CDS csökkenne, a forint pedig jelentősen erősödhetne – akár tartósan a jelenleg erős támaszt jelentő 278-as szint alá –, ami lefelé szoríthatná az inflációt.
Az IMF-megállapodás nélkül ugyanakkor a nemkonvencionális lépések is komoly kockázatot jelentenének. Beláthatatlan következményekkel járna például, ha az MNB a másodlagos piacon közvetlen állampapír-vásárlásba kezdene. A hitelezés jegybanki eszközökkel való élénkítésére Gabler Gergely a jelenlegi MNB-vezetés alatt nem számít.
A hitelszűke enyhítéséhez ráadásul nem az olcsó forrás hiányzik leginkább. A bankok a kedvezőtlen tapasztalatok miatt nem hiteleznek, de a kereslet sem erős: a lakásvásárlások száma visszaesett, a vállalati beruházások volumene pedig már évek óta folyamatosan csökken.
Hasonlóan vélekednek az MNB elemzői is, akik egy júniusban megjelent tanulmányban leszögezik: a hitelezési hajlandóság növelésére a jegybanknak nincsenek eszközei. A nemkonvencionális eszközök alkalmazásában – a magyar államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, a magas szuverén kockázati felár és a gazdaságpolitika alacsonyabb hitelessége miatt – indokolt az óvatosság.
A jelentősebb jegybanki kockázatvállalással járó eszközök és a jegybanki állampapír-vásárlás a befektetői bizalom további romlását és végső soron tőkemenekítést vonhatja maga után – figyelmeztetnek a szakemberek.
Könnyítés a kulcs
A kifejezetten a magánszektor hitelezési feltételeinek javítását célzó eszközökre általában credit easing („lazítás”) néven hivatkoznak, a legszűkebb értelmezés szerint ez vállalati értékpapírok, jelzáloglevelek vásárlását, közvetlen hitelnyújtást jelent, a tágabb értelemben idetartozhatnak a bankszektornak nyújtott likviditásfokozó eszközök is. Tágabban az állampapír-vásárlást is credit easing eszköznek tekintik. A hosszabb lejáratú államkötvények vásárlására alkalmanként a quantitative easing (mennyiségi lazítás) fordulatot is használják.
