Felszállt a füst Pekingben

Nem okozott meglepetést a magyar idő szerint tegnap hajnalban Pekingben az, hogy a Kínai Kommunista Párt egy hétig tartó kongresszusa után ki vonult be elsőként a Tienanmen téren álló Népi Gyűlés Házában a párt legfőbb szervének számító testület új tagjainak bemutatásakor. A politikai bizottság (Politbüro) állandó bizottságának tagjai közül ugyanis elsőként Hszi Csin-ping jelent meg, akiről már rég tudni lehetett, hogy a következő évtizedre átveszi a tíz év után távozó Hu Csin-taótól a világ legnépesebb országának vezetését. Hszi tegnap csak a főtitkári posztot vette át elődjétől, az államfői megbízatást majd tavasszal kapja meg tőle. Az állandó bizottság tagjainak bemutatásakor Hszi után Li Ko-csiang vonult be, akiről szintén rég tudni lehet, hogy ő kapja meg tavasszal a kormányfői posztot a távozó Ven Csia-paótól.

Az viszont már csak tegnap derült ki, hogy rajtuk kívül pontosan kik lesznek a tagjai a hétfős állandó bizottságnak, és így mennyiben lehet reformer vagy konzervatív beállítottságúnak tekinteni a testületet. Az első értékelések szerint az állandó bizottság inkább egy régimódi testület lesz, miután a leendő államfő és miniszterelnök mellett csupán egy politikus, Vang Csi-san miniszterelnök-helyettes tekinthető óvatos reformernek, a másik négy tag inkább a párt konzervatív szárnyához tartozik.

Szakértők szerint az igazi politikai reformok majd 2017-től várhatók, ugyanis a leendő államfőn és miniszterelnökön kívül az állandó bizottság mindegyik tagjának életkora meghaladja a 64 évet, vagyis megbízatásuk lejárta után már nem vállalhatnak újabb ötéves tisztséget, miután 68 év a felső korhatár a fontos tisztségekre szóló kinevezésekkor. Ebből adódóan 2017-ben majd nagyobb eséllyel kerülhetnek be a most kimaradó, reformernek tartott politikusok, amit az is elősegít, hogy akkora már Hszi Csin-pingnek feltehetően nagyobb beleszólása lesz a testület tagjainak kinevezésébe, mint most volt.

Az állandó bizottság jelenlegi felállásában nagyobb eséllyel tud gazdasági reformokat bevezetni, mint a politikai rendszeren változtatni. A gazdaság terén az elemzők elkerülhetetlennek tartják a strukturális reformokat. A kongresszus nyitónapjára időzített tanulmányában a Reform és Fejlődés kínai kutatóintézet azt emelte ki, hogy a befektetésekre épülő modellről fogyasztásorientáltra vált át a világ második legnagyobb gazdasága a következő évtizedben. Ezt segítheti elő, hogy az 1,3 milliárdos ország lakosságának már több mint fele városokban él, 2022-ig pedig várhatóan újabb 400 millió vidéki kínai válik városlakóva, jelentősen fellendítve a belső fogyasztást. A szerkezetátalakítás szükségességét jelzi az is, hogy az alapvetően exportorientált gazdaság növekedési üteme az utóbbi hónapokban jelentősen megtorpant a világgazdaság lassulása miatt visszaeső külpiaci kereslet miatt.

Rekordbővülés 2020-ig

Négy éven belül Kína átveszi az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdasága címét – állapította meg az OECD napokban kiadott tanulmánya. Eszerint Kína Indiával együtt a globális GDP 46 százalékát adja majd 2060-ra a jelenlegi 24 százalék helyett. A két feltörekvő ország világgazdasági súlya pedig hamarosan meghaladja a G7-csoportét, és 2060-ra az OECD-tagországokét is. A tanulmány azonban azt is megállítja, hogy Kína csak 2020-ig lesz a legnagyobb GDP-növekedési ütemet teljesítő ország a világon, később megelőzi majd India és Indonézia is.