Citi: sereghajtó a magyar gazdaság, elszállhat az államadósság

Az S&P novemberi leminősítése után kellemes meglepetés volt, hogy a Fitch – a BB plusz osztályzatot megtartva – negatívról stabilra javította az adósbesorolás kilátásait, írja Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője.

A Fitch szerint 2014-ben és 2015-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradhat az államháztartási hiány, és stabilizálódhat az államadósság is – annak ellenére, hogy a hitelminősítő immár nem számít az IMF-fel való megállapodásra. Az S&P ezzel szemben úgy látja: az unortodox gazdaságpolitika visszafogja a növekedést, és alááshatja az államadósság fenntarthatóságát, a Moody’s pedig 2013 elején jelenti be döntését.

Az államadósság kezelhetősége szempontjából a legnagyobb kihívást a gyenge növekedési kilátások jelentik a Citi elemzője szerint. A pénzügyi szektor extra terhei visszavetik a beruházásokat, ami tovább csökkenti a növekedési potenciált (amely a jegybank legfrissebb prognózisa szerint 0).

2007 és 2012 között a kumulált GDP-növekedés tekintetében Magyarország a régió sereghajtója (a görög és a portugál gazdaság meg a magyarnál is gyengébben teljesített).

Az államadósság az optimista forgatókönyv szerint – amely 285 forintos euróárfolyammal, 15 százalékos GDP-növekedéssel, 6,5 százalékos kötvényhozammal számol – hosszú távon csökkenhet, ha azonban a növekedés csak 0,5 százalékos, a hozamok pedig elérik a 7 százalékot, akkor a Citi modellje szerint az adósság tovább emelkedik, és 2019-re meghaladja a GDP 90 százalékát.

2013-ban Magyarország adósbesorolása a körülményektől függően változhat. Negatív döntéseket idézhet elő a külső likviditási feltételek romlása, a költségvetési szigor enyhülése és az erőteljes, az infláció emelkedésével és a forint leértékelődésével járó monetáris lazítás. A növekedést támogató strukturális reformok és fiskális intézkedések Magyarország besorolásának javításához vezethetnek.

A besorolás szempontjából fontos tényező lehet a monetáris politika változása, miután 2013 márciusában elfoglalja helyét az új jegybankelnök. A Citi elemzője szerint a jegybank több nemkonvencionális eszközt is latba vet majd, hogy a magánszektort olcsó hitelekhez juttassa, és lehet, hogy – helyi bankokon keresztül – erősíti az állampapírok iránti keresletet is. A jegybanki mérleg bővítése negatív hatást gyakorolhat a forintra, ami viszont – a devizahitelek nagy aránya miatt – a bankszektort negatívan érintheti.

2012-ben a meghatározó nettó forintkötvény-vásárlók a külföldi befektetők voltak; az erős kereslet is hozzájárult ahhoz, hogy 2012-ben a 4,5 milliárd eurós devizatörlesztést devizakötvény-kibocsátás nélkül sikerült teljesíteni. Egy 2013 eleji devizakötvény-kibocsátás kedvező hatást gyakorolhat abban az esetben is, ha az ország kockázati megítélése a választások közeledtével esetleg romlana.