Az ukrán háború egy Szlovákia nagyságú területen múlik – mi lesz a Donbasz sorsa?
Pontos mérete: 53 201 négyzetkilométer. Valamivel kisebb, mint Magyarország Dunától keletre fekvő területei együttvéve. A Don-medencéről van szó, ukránul Donbasz, oroszul Donbassz. Mindkét szónak francia–latin alapja van, a francia „basin” (oroszul basszejn, ukránul baszejn, azaz medence) szó. Azaz a Donbassz a Don-szénmedencét jelenti. A Donbasz döntő része az 1991 utáni Ukrajna területén van, elenyésző része a történelmi Oroszországhoz tartozik. Nevét a donyecki szénmedencéről kapta, amelyet az 1700-as évek eleje óta folyamatosan művelnek, bányásszák a kitűnő minőségű szenet.
- A Donbaszban elsősorban a nagy fűtőértékű antracitot termelik ki.
- Ezt a szénfajtát energetikai célokra használják, a többi között koksz készül belőle.
- Az antracit széntartalma a legmagasabb valamennyi szénfajta között.
- Feketeszénnek, kemény szénnek is nevezik.
- Északkelet Pennsylvániában ismert a világ legnagyobb antracitlelőhelye, amely 6,35 milliárd tonnára becsült.
- Viszont Kína a világ vezető antracitbányásza.
- A többi nagy antracitkitermelő: Oroszország, Ukrajna, Észak-Korea, Dél-Afrika, Vietnám, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok.
Zelenszkij is itt született
Eredeti lakossága nagyrészt orosz anyanyelvűekből adódik.
Zelenszkij ukrán elnök is errefelé, Krivoj Rogban született, anyanyelve orosz, de kínkeservesen megtanult ukránul. Ma is érezni az idegen ízt a kiejtésén.
Krivoj Rog (ukránul Krivih Rih) a nyolcadik legnagyobb ukrán város, de nem tartozik a Don-medencéhez. A város nevezetessége: itt működik 1934 óta az ArcelorMittal, amelyben komoly érdekeltsége van Ukrajna legnagyobb külföldi beruházójának, az azonos nevű nemzetközi konglomerátumnak, az ArcelorMittalnak. A cég honlapja szerint vállalatai 15 országban állítanak elő nyersacélt, 2024-ben 57,9 millió tonna acélt öntöttek. Az ArcelorMittalnak több mint 125 ezer alkalmazottja van az egész világon.
Leépülő ipar
A multinacionális cég idén március közepén bejelentette, hogy az orosz támadások által okozott károk és az EU által bevezetett környezetvédelmi követelményrendszer miatt bezárja két ukrajnai acélhengerművét. Ezekkel kiegészül a 2026 februárjában tett bejelentése, hogy bezárja az acélöntödét és a Mechanikai Műveket (Ukrajna egyik legnagyobb ipari létesítményét), továbbá a Blooming műhelyet.
Ez utóbbi lépését az Európai Bizottság döntése váltotta ki, amelyben kivételeket és az ukrán termelőknek türelmi időt nem adva – és visszamenőleges hatállyal 2026. január elsejével – életbe léptette az államhatárokon átívelő szénkiegészítő mechanizmust. Négy európai nem EU-tag állam kapott felmentést a követelményrendszer megtartása alól, Ukrajna nincs közöttük.
Donbassz vagy Donbasz – kinek a szíve?
Csaknem fél évvel ezelőtt ismét felelevenítették az 1921-ben, az oroszországi polgárháború idején kovácsolt mondást:
a Donbassz Oroszország szíve.
Amire 2014 márciusában, a háború új szakasza kezdetén Donyeckben megjelentették a reklámfeliratot:
a Donbasz Ukrajna szíve.
Ez közelebb lehet az igazsághoz – földrajzilag mindenképpen. A legújabb kori orosz–ukrán fegyveres konfliktus első szakaszában (2014–2022 között) az ukrán fél a harccselekmények részeként többszörös erődrendszert épített ki a Donbaszban, annak városi rangú településein, számítva már akkor Oroszország támadására.
Ezek miatt az erődvárosok miatt olyan nehézkesek a harcok a Donbaszban és e miatt is olyan fontos mindkét szemben állónak a régió ellenőrzése.
Az orosz–ukrán fegyveres összecsapás egyik első fejezetét (2014–2022) az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete (EBESZ, angolul: OSCE) szorosan követték, rendezésére jöttek létre az úgynevezett „Minszki megállapodások”, amelyeket végül Európa, az EU elvetett és amelyek kudarcba fulladtak.
Azóta sincs érdemi haladás a tárgyalásokon, amelyek végigkísérték a harcokat 2022-től napjainkig. Jelenleg állnak az ukrán–oroszországi–amerikai tárgyalások a háború lezárásáról.
- Oroszország követeléseinek gerince a Donbasz négy nagymegyéjének (oblaszty) elismerése orosz területként.
- Ukrajna nem ismeri el az oroszországi területi követelések jogosságát.
- A négy nagymegye: Donyeck, Luganszk, Zaporizzsja és Herszon. Ehhez csatlakozna egyes források szerint – Moszkva kívánságát tükrözve – a dnyepropetrovszki és a harkovi nagymegye. Ez év áprilisa első napján Oroszország új követelést támasztott Ukrajnával szemben: Kijevnek két hónapon belül ki kell vonulnia a Donbaszból – jelentette az amerikai irányítású Szabadság Rádió, Zelenszkij elnökre hivatkozva.
A terület 90 százaléka már orosz ellenőrzés alatt áll
Ha ezt nem teszik meg, Moszkva sokkal szigorúbb követelményrendszerrel áll elő. Jelenleg az orosz mérsékelt ütemű előrenyomulás hatására a Donbasz területének mintegy 90 százaléka lehet Moszkva fennhatósága alatt.
Orosz kézen van a háború új szakaszának (amely 2022. február végén kezdődött) kezdete óta a hat atomreaktort összefogó, reaktoronként egy gigawatt teljesítményű, Energodarban (nem messze a Dnyeper folyó keleti partjától) működő, legnagyobb európai atomerőmű, amely jelenleg nem üzemel. Sorsáról kemény tárgyalások folytak. A háborús cselekmények folytán megrongálódott az egyetlen, még üzemképes, 750 ezer volt teljesítményű távvezeték, amely a leállított atomreaktorok szükséges, Dnyeper-vízzel való hűtéséhez szolgáltatta az energiát – Ukrajnából.
