A monetáris tanács négy külső tagja szavazott a kamatcsökkentésre
Az alapkamat 5,75 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke, Simor András és két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 5,50 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György.
A monetáris tanács január 29-én már egymást követő hatodik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet.
A jövőbeni monetáris politikai lépések tekintetében a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az irányadó kamat további csökkentésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.
A tanács tagjai fontosnak tartották annak hangsúlyozását, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít. A döntéshozók egyetértenek abban, hogy a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között mindössze akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet hatékony segítséget.
A tanács megítélése szerint az idén mind a külső, mind a belső keresleti tényezők csupán mérsékelt bővülést vetítenek előre. Folytatódik a mérlegkiigazítás, a fogyasztás és a beruházás a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében az idén tovább csökkenhet, amit csak 2014-től követhet lassú élénkülés. A kibocsátás elmarad a potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét.
A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése is érdemben elmarad a válság előtti ütemétől, és a következő két évben is alig bővülhet. A monetáris tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami a döntéshozók többsége szerint biztosíthatja, hogy az infláció az átmeneti sokkok kifutását követően a 3 százalékos cél közelében alakuljon. Néhány tanácstag szerint ugyanakkor a gyenge kereslet dezinflációs hatása nem annyira erős, hogy lazább monetáris kondíciók mellett elérhető legyen az inflációs cél.
