Kiszámíthatóságot várnak a multik

„A válság után nem lesz semmi olyan, mint korábban volt. Új gazdaságpolitikai eszközöket kell használunk, ha sikeresek akarunk lenni” – mondta el Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági államtitkár a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves, „Bizalom és Hitelesség” című jelentésének bemutatásán. Szerinte az adórendszer átalakításával és a valódi közteherviselés bevezetésével párhuzamosan helyreállít a bizalom.

A HEBC 15. éves jelentésében ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az „elmúlt évben Magyarország nemzetközi megítélése rendkívül változó volt”. A jelentés szerint mind az Európai Unió, mind az HEBC anyavállalatai aggódva figyelték a magyar eseményeket, amelyek olykor a demokrácia határait súrolták.

„A gyakran változtatott szabályozói környezet, az ad hoc intézkedések, új adóterhek és a rendkívül rövid bevezetési határidők a gazdaság számára lehetetlenné teszik a tervezést, nehezítik a működést és a jogszerű alkalmazást” – mondta el Michael Nixon, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója. „A gyorsan meghozott döntések korlátozzák az átgondoltság, az összehangoltság, és a konzultáció lehetőségét” – tette hozzá.

Az új adók bevezetése új feltételrendszert jelent az érintett szektoroknak, amihez alkalmazkodniuk kell. Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke kiemelte: ha az adóterhek egész szektorok nyereségességét veszélyeztetik, az az egész ország sikerét veszélyezteti.

Szijjártó Péter a pozitívumok között említette, hogy 3 százalék alá szorították a költségvetési hiányt, és csökken az államadósság is. Mérséklődik a rezsi is, miközben emelkednek a reálbérek – tette hozzá. Az államtitkár arról nem beszélt, hogy részben a rezsicsökkentés miatt estek 30,5 százalékkal az energiaipar beruházásai az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

„Magyarországon a rezsicsökkentés mellett az energiaszektor adóterhelése emelkedik, annak ellenére, hogy a válságadót kivezették” – reagált Csiba Péter, a GdF Suez országmegbízottja. „A szolgáltatók terheit a szociális közműtörvény is növeli, ami a recesszióval összeadódva nehéz működési környezetet jelent. Ilyen környezetben csak nagyon korlátozott befektetések várhatók, a jelenlegi ellátási hálózat további befektetései elhalasztódhatnak, ami kockázatossá teheti a megbízható áram- és gázellátást” – hangsúlyozta Csiba Péter.

A multinacionális cégek mindenesetre hisznek Magyarország sikerében. Szabó Tamás, az SKF Magyarország vezérigazgatója szerint Magyarország sikere nagymértékben azon fog múlni, hogyan alakítja az oktatási rendszerét. Faragó Andor, a British Telekom magyarországi regionális szolgáltató központjának igazgatója szerint a felsőoktatásnak jobban figyelembe kellene vennie a munkaerőpiac igényeit. A HEBC jelentése alapján a gazdaságnak nagy számban lenne szüksége a mérnököket támogató technikusokra és szakmunkásokra is.

Tanja Vainio, az ABB Kft. ügyvezető igazgatója a nyelvtudás fontosságára hívta fel a figyelmet. A HEBC elemzése kiemelte: „a nyelvtudás pozitív irányba befolyásolja az egyének életpálya esélyeit, épp úgy, mint az ország versenyképességét. A befektetők olyan helyszíneket választanak további beruházásaikhoz, ahol az idegennyelv-tudás szintje magas”. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyzik: ami leginkább gátolja a piacképes termékkel, vagy szolgáltatással rendelkező magyar kkv-k nemzetközi piacra jutását, az a megfelelő kapcsolati tőke, a marketing, és sok esetben a nyelvtudás hiánya.

Ma már 160 ezerrel többen dolgoznak, mint 3 évvel ezelőtt, amihez a HEBC tanácsai is hozzájárultak – mondta Szijjártó. Ebben fontos szerepe van az új Munka törvénykönyvének, valamint a képzési rendszer átalakításának is.

A HEBC szerint nem elsősorban az alacsony bérköltségek, vagy az elérhető állami támogatások jelentik Magyarország valódi vonzerejét, hanem a humán tőke, a rendelkezésre álló jól képzett, innovatív munkaerő és az ország olyan előnyei, mint kedvező földrajzi fekvése, az európai időzónába tartozás, a jó közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra, valamint a kiépült beszállítói háttér.

Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy már 28 vállalattal kötött a kormány stratégiai megállapodást, ami a magyar kkv-knak is kedvező, amelyek akkor tudnak sikeressé válni, ha beszállítókká válhatnak. „A bizalom nagyon fontos” – ismerte el Szijjártó, és megígérte, a vállalatok számíthatnak a kormányra.

Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy már 28 vállalattal kötött a kormány stratégiai megállapodást, ami a magyar kkv-knak is kedvező, amelyek akkor tudnak sikeressé válni, ha beszállítókká válhatnak. „A bizalom nagyon fontos” – ismerte el Szijjártó, és megígérte, a vállalatok számíthatnak a kormányra. Tizenöt cég A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Az ERT 50 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Az HEBC tagjai 15 ERT vállalat magyarországi leányvállalatának legfelső vezetői ABB, AkzoNobel, British American Tobacco, British Telecom, Electrolux, Ericsson, GDF SUEZ, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és SUEZ Environnement. A HEBC-tagvállalatok összesített nettó árbevétele közel 3500 milliárd forint, a közvetlen és közvetett foglalkoztatottak száma megközelítőleg 62 000 fő.-->