késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nincs vége a kamatcsökkentésnek
A kamatcsökkentés még Simor András elnöksége alatt kezdődött, tavaly augusztusban. Ugyan Simor és a két korábbi alelnöke – Karvalist Ferenc és Király Júlia – nem támogatta, ám a Parlament által kinevezett négy külső tag rendre leszavazta őket. Simor után Karvalits mandátuma is lejárt, Király pedig lemondott, miután az új vezetés elvette fontosabb felelősségi köreit.
Matolcsy György hivatalba lépése óta teljes az egyetértés a Monetáris Tanácsban. Következetesen 25 bázisponttal vágott az MNB: akkor is, amikor az euró jegyzése 300 forint felett állt, és a kivárás is reális alternatíva lett volna, és akkor sem gyorsítottak, amikor 38 éves mélypontra süllyedt az infláció.
Matolcsy megszüntette a kamatdöntések utáni elnöki sajtótájékoztatókat, és közölte, hogy ezután csak stratégiai fontosságú lépések után szólal meg. A sajtótájékoztatók megszüntetése megnehezítheti az elemzők dolgát, hiszen kevesebb információ alapján kellett képet alkotni a várható kamatpályáról, miután jobbára csak egy közlemény segített ebben, amit a kamatdöntések után ad ki az MNB. Matolcsy most mégis úgy gondolta, hogy a keddi kamatvágás után iránymutatást kell adnia a piaci szereplőknek, hiszen a „forward guidance” bejött a Fednek, és úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank és a Bank of England hasonló lépéseinek is örül a piac. A kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Matolcsy azt mondta, hogy az elmúlt 12 hónap kamatcsökkentő ciklusa sikeres. „Gazdaságtörténeti horderejű a ciklus” – hangsúlyozta az MNB elnöke. Hozzátette, az aggodalmakkal, kritikákkal szemben a monetáris politika kiszámítható.
„Stratégiai döntéseket hozott a Monetáris Tanács az ülésen” – jelentette ki Matolcsy. Az elnök leszögezte, hogy folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, miközben változik az alapkamat-csökkentés monetáris politikai kerete. A 3–3,5 százalékos inflációs cél mellett erőteljesen figyelembe veszik a pénzügyi stabilitási szempontokat, valamint a reálgazdaság helyzetét. Az MNB élni fog a kisebb mértékű kamatcsökkentés eszközével is, vagyis a 25 bázispontnál kisebb kamatcsökkentésekkel haladhatnak tovább, ami Matolcsy szerint megerősíti a stabilitást. A Monetáris Tanács szerint a ciklus végpontja 3–3,5 százalék között lehet – jelentette ki a központi bank elnöke.
Ha a várható infláció és a kamat között eltűnik a különbség (vagyis a reálkamat elolvad), az vélhetően nem tetszene a befektetőknek. Ezt jelezheti, hogy Matolcsy beszéde közben 294,5 körüli árfolyamról 296-ig gyengült a forint az euróval szemben, majd 295,5 körül hullámzott a kurzus.
Matolcsy szavainak legizgalmasabb része a kamatcél megjelölése – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint ez alacsonyabb, mint a piaci várakozás, hiszen a konszenzus szerint 3,75 százalékon áll meg a ciklus. „Eddig nem volt iránymutatás, amit hiányolt a piac” – tette hozzá.
A várakozásnál alacsonyabb, 3–3,5 százalékos célsáv agresszívabb kamatcsökkentés, mint amit a piac gondolt. „Azzal összefüggésben, hogy a keretrendszer megváltozik – a pénzügyi stabilitási kritériumokat széles körben értelmezik – explicit módon is bevezetik a reálgazdasági szempontokat” – mondta Török Zoltán.
Mindez gyengébb forintárfolyamot eredményezhet az elemző szerint. „Érdekes, hogy 3–3,5 százalékos inflációs célt jelölt meg Matolcsy, miközben az MNB célja a 3 százalékos áremelkedési ütem, vagyis kicsit elnézőek lehetnek az infláció jövőbeli alakulása tekintetében” – hangsúlyozta Török. Év vége felé csökkenhet 3,5 százalékra az alapkamat a közgazdász szerint, ha 10 bázispontos lépésekben haladnak. „Ott megállhat a ciklus.”
Csökkenő kamatok, visszafogott hitelezés
A tavaly augusztusban indult kamatcsökkentési periódus a betétek és a hitelek kamatain is éreztette a hatását. Egy átlagos lakossági lekötött forintbetétre egy éve még 6,7 százalék fölötti kamatot fizettek a bankok, májusban már a 4 százalékot sem érte el a bónusz. A lakáshitelek 11 százalék fölötti kamata 9 százalék alá süllyedt, a fogyasztási hiteleknél a csaknem 22 százalékos ráta 20 alá került, a folyószámlahitelek viszont továbbra is 30 százalék körüli kamattal vehetők fel.A vállalkozások folyószámlahitelei viszont lényegesen olcsóbbá váltak, csaknem 10 százalékról 7,22-re csökkent a kamatuk, a változó kamatozású hiteleknél csaknem 3 százalékponttal, 6,86 százalékosra csökkent az átlagos kamatszint. A kisebb összegű (egymillió euró alatti) hitelek viszont ennél drágábbak, ami azt jelenti, a kisvállalkozások drágábban kapnak kölcsönt.
A hitelfelvételi kedvre eddig kevéssé hatott a kamatcsökkentés. Az egy hónapban felvett vállalati hitelek összege 2010 közepe óta 150 milliárd forint körül van, emelkedés nem látszik a statisztikákban. A forint és a devizahitelekről is elmondható, hogy tavaly augusztus óta mind a cégek, mind a háztartások nettó törlesztőknek számítanak.
A vállalkozások folyószámlahitelei viszont lényegesen olcsóbbá váltak, csaknem 10 százalékról 7,22-re csökkent a kamatuk, a változó kamatozású hiteleknél csaknem 3 százalékponttal, 6,86 százalékosra csökkent az átlagos kamatszint. A kisebb összegű (egymillió euró alatti) hitelek viszont ennél drágábbak, ami azt jelenti, a kisvállalkozások drágábban kapnak kölcsönt.
A hitelfelvételi kedvre eddig kevéssé hatott a kamatcsökkentés. Az egy hónapban felvett vállalati hitelek összege 2010 közepe óta 150 milliárd forint körül van, emelkedés nem látszik a statisztikákban. A forint és a devizahitelekről is elmondható, hogy tavaly augusztus óta mind a cégek, mind a háztartások nettó törlesztőknek számítanak.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.