MNB: 3 százalék alatt maradhat az infláció

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktuális inflációs jelentése szerint a fogyasztóiár-index a jegybank teljes előrejelzési horizontján (a következő 8 negyedévben) a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat.

Az aktuális inflációs jelentést csütörtökön tette közzé az MNB, ennek egyik legfőbb üzenete, hogy az inflációs nyomás középtávon alacsony marad. Az MNB szerint rövid távon a novemberben várható újabb rezsicsökkentés tovább mérsékli az inflációt.

A gazdaság helyzete javul, a gazdaság finanszírozási képessége továbbra is magas marad. A nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat - teszi hozzá az elemzés.

A következő negyedévekben a gazdasági növekedés fokozatos javulása várható. Az alapfolyamatok lassú javulásához mind az export, mind pedig a belső keresleti tételek hozzájárulnak. A növekedést rövid távon továbbra is az export vezetheti: a javuló külső kereslet mellett, az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően, a hazai export piaci részesedésének növekedése is segítheti a kivitel bővülését. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóértékét növeli az alacsony infláció és a közszféra egyes csoportjait megcélzó béremelés.

Az európai uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások mellett a magánvállalatok beruházási kereslete a kihasználatlan kapacitások, a bizonytalan növekedési kilátások és a szigorú hitelezési feltételek miatt visszafogottan alakulhat. Ugyanakkor a Növekedési Hitelprogram hozzájárul a kis- és középvállalatok finanszírozási korlátjainak oldódásához, ezzel támogatva a magánberuházások élénkülését.

A kereslet összességében azonban továbbra is elmarad a gazdaság termelőkapacitásainak szintjétől, így a reálgazdasági környezet előretekintve dezinflációs hatású marad. A negatív kibocsátási rés az előrejelzési horizont végén zárulhat.

A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete idén tovább növekedhet, amit a javuló cserearány hatására is emelkedő külkereskedelmi egyenleg, a jövedelemegyenleg várhatóan mérséklődő hiánya és az EU-transzferek emelkedő felhasználása magyaráz. 2014-ben ugyanakkor a külkereskedelem többlete — részben a beruházások mellett az importot is növelő Növekedési Hitelprogram hatására — nem emelkedik tovább, miközben az új költségvetési periódus miatt az EU-transzferek összege mérséklődhet. A magas külső finanszírozási képességgel párhuzamosan azonban továbbra is folytatódhat a külső adósságráták mérséklődése, amely csökkenti az ország sérülékenységét.

Az MNB 0,1 százalékponttal mérsékelte hiányprognózisát korábbi előrejelzéséhez képest, legfrissebb, csütörtökön közzétett inflációs jelentése szerint az idén a GDP 2,6 százaléka lehet az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya.

A deficit jövőre a GDP 2,9 százalékára nőhet a jegybanki becslés szerint. Aktualizált prognózisuk a júniusi inflációs jelentéshez képest 0,4 százalékpontos egyenlegromlással számol 2014-re, amihez jelentős mértékben hozzájárul, hogy figyelembe vették a nagy valószínűséggel bevezetésre kerülő népesedéspolitikai program becsült hatását (a GDP 0,3 százaléka értékben).

Megjegyzik azt is: a 2013-as és a 2014-es hiány alakulását is kockázatok övezik.