Rezidensek: béremelés és kiszámíthatóság a hálapénz ellen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaságparaszolvencia Nem csupán további jelentős béremelésre, de kiszámítható jövőképre és az egészségügy működőképességének megőrzésére is szükség van ahhoz, hogy megszűnjön Magyarországon a hálapénzrendszer – állítják a legjelentősebb egészségügyi szakmai szervezetek. Vezetőik a Magyar Rezidens Szövetség hálapénz ellenes fellépéséhez csatlakozva ritkán látható összefogást tanúsítva egybehangzóan azért emelték fel a szavukat, hogy a magyar egészségügyből eltűnjön a paraszolvencia.
Dénes Tamás, a Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: felméréseik nyomán a fiatal orvosok a hálapénzrendszer miatti kiszolgáltatottságból is menekülnek Magyarországról. Ezért a béremelés mellett a hálapénz megszűntetése az egyik kulcsa a szakemberek itthon tartásának, hazahívásának.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy vélte, hogy a jelenlegi mintegy 30 ezer milliárdos GDP 4 százalékának legalább a másfélszeresét kellene a közfinanszírozott egészségügyre, ezen belül a bérekre fordítani annak érdekében, hogy megállítsák az elvándorlást. Emellett be kellene vezetni végre a MOK által már évekkel ezelőtt kidolgozott életpályamodellt, hogy a fiatalok tervezni tudják itthon a jövőjüket.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke hozzátette: ha a fiatal orvosok és ápolók nem látják a szakmai és anyagi perspektívát, hosszú távon nem tarthatók itthon, holott az elvándorlás miatt az ország egyre több kórházában hárul óriási teher a még itthon maradókra.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke gesztusértékűnek nevezte az eddigi béremeléseket, és szintén úgy vélte: az egészségügy finanszírozására ma méltánytalanul alacsony összeg jut. De a paraszolvencia nem pusztán pénzkérdés, világossá kell például tenni, hogy mi jár a tb terhére, és mi az, amiért valamilyen formában fizetni kell.
