Fehéroroszországon keresztül a FÁK piacokra is

"Először is megkértük az Európai Unióból az engedélyt arra, hogy lefolytassuk a két ország közötti beruházásvédelmi megállapodás megkötésére vonatkozó tárgyalásokat. Egy ilyen megállapodás ugyanis mind a magyar, mind a belorusz üzleti közösség szempontjából fontos. A két ország közötti közvetlen elérés lehetőségét alakítottuk ki azzal, hogy szeptember közepétől már közvetlen légi összeköttetés létezik Budapest és Minszk között. Ráadásul a belorusz légitársaság egy Minszk-Budapest-Belgrád járatot üzemeltet, és tudomásunk szerint már az eredetinél tervezettnél nagyobb repülőgépekkel ezt az útvonalat fenntartania, mert az igények miatt bővíteni kellett a kapacitást" - hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.

A miniszterelnökségi államtitkár szerint úgy látni, a két ország közötti gazdasági együttműködés akkor lesz igazán hosszú távon kiszámítható és biztos alapokon nyugvó, ha ezt a megfelelő emberek közötti kapcsolattal is alá lehet támasztani.  "Ezért tulajdonítunk jelentőséget a keleti nyitás ösztöndíj-programjára. Ezért is kezdtük el a tárgyalásokat arról, hogy Beloruszból érkező diákok Magyarországon folytathassák a tanulmányaikat. Magyon közel vagyunk a megállapodáshoz arról, hogy a jövő év januárjától pedig magyar nyelvi lektor kezdje meg a működését az egyik minszki egyetemen" - jelezte Szijjártó Péter, aki szerint remélhetően rövidesen megindul az együttműködés a magyar gépipar egyik zászlóshajója, a Rába, illetőleg a belorusz gépipar egyik zászlóshajója, az MTZ között is "Sőt, továbbá jelentős lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a magyar szarvasmarhaexport is újra beinduljon Beloruszba. A Minszkben tartott legutóbbi megbeszélések nyomán a két ország mezőgazdasági minisztériumai megkezdték a tárgyalásokat, gyakorlatilag technikai kérdések vannak hátra" - tette hozzá. 

A Magyarország és Belorusz közötti külkereskedelmi forgalom stabil lábakon áll - hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterelnökségi államtitkár. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei év első félévében 113,5 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke, jelentős magyar aktívummal, hiszen a magyar export értéke 81 millió dollár volt, az importé pedig 33 millió dollár. Szijjártó Péter kiemelte ezzel összefüggésben, hogy a HITA tavaly nyolc magyar céggel - a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az építőipar és az állategészségügy területéről - roadshow-t szervezett Beloruszban, és ennek nyomán magyar vállalatok több mint 800 000 eurónyi üzletre számíthatnak. Az a tény pedig, hogy a mostani gazdasági fórumra 15 tagú üzleti küldöttség kísérte el a belorussz kormánydelegációt Budapestre, "csak alátámasztja azt a vélekedésünket, hogy a magyar-belorusz gazdasági együttműködés fejlődésében nagyon komoly potenciál mutatkozik." A gazdasági fórum belorusz résztvevői figyelmére ajánlotta végül Szijjártó Péter azokat a hazai ágazatokat, amelyek a Beloruszba irányuló magyar exportban a főszerepet játszhatják. Ezek elsősorban az élelmiszeripar, a mezőgazdasági technológiák telepítése Beloruszban, a gépgyártás - ezen belül az alkatrészgyártás -, valamint a gyógyszeripari fejlesztések és az építőipari együttműködés.

A miniszterelnökségi államtitkár végül jelezte, a magyar kormány keleti nyitás stratégiájával összhangban az Eximbank megkapta azokat a szükséges utasításokat, amelyek nyomán a korábbiaknál aktívabb, bátrabb és kezdeményezőbb exporttámogatási és -fejlesztési politikát folytat e bank, ennek már kézzelfogható eredményei vannak. Ezért Belorusz irányában is nyitva áll egy hitelkeret, amelynek erejéig az Eximbank képes finanszírozást biztosítani magyar termékek és szolgáltatások Beloruszba irányuló kiviteléhez.

Kupcsina Alena belorusz külügyminiszter-helyettes, a kormányközi bizottság belorusz társelnöke, egyszersmind volt budapesti belorusz nagykövet és Ulahovics Vlagyimir, a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke részletes áttekintést adott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről, az ehhez szükséges intézményi keretekről.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bővítése iránti üzleti érdeklődés hamarosan megfontolandóvá teszi, hogy az orosz vagy a kazah tagozat mintájára az MKIK keretében magyar-belorusz tagozat is alakuljon.