Keleti nyitás Indiával

Számos kérdésben sikerült megállapodni a magyar-indiai gazdasági vegyes bizottság ülésén kedden, a felmerült témák számos ágazatot érintenek az agráriámtól kezdve az űrtechnológiáig. „Az indiai féllel megállapodtunk abban, hogy a közös kutatás-fejlesztési alap költségvetését kétmillió euróról négymillió euróra növeljük. Emellett egyezség született, hogy létrehozunk egy a kkv-k együttműködését finanszírozó alapot is, országonként 100 ezer dolláros befizetéssel” – nyilatkozta a Világgazdaságnak tegnap az Indiában tartózkodó Szijjártó Péter.

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára lapunknak hozzátette: fontos lépést jelent az a tegnap született megállapodás is, amelynek értelmében a két ország légügyi egyezményét módosítják. Ezek szerint a jövőben a Wizz Air Budapest-Dubai járatának „meghosszabbításaként” Mumbaiba is közlekedne légijárat a magyar fővárosból.

„Sikerült az űripar terén is előre lépnünk, a most elért megállapodás értelmében magyar cég, a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. szállíthat műszereket és berendezéseket az indiai Mars-expedíció földi kiszolgálásához” – mondta el Szijjártó Péter.

Az államtitkár kijelentette: a Magyar Vízipari Klaszter cégei számára jelenthetnek lehetőséget a most induló megbeszélések, amelyek öntözőrendszerek telepítéséről szólnak. Tárgyalások kezdődnek emellett arról, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. indiai partnercégével közösen induljon harmadik országbeli projekteken. A tárgyalások eredményeképp a magyar kormány kedden stratégiai együttműködési megállapodást köt a második indiai vállalattal, a CG Electric-kel.

India a válság éveiben is komoly gazdasági növekedést képes felmutatni, 2010 és 2011 átlagában ez 6,9 százalék volt. A keleti országokban nem csupán a növekedés mértéke számottevő, külön lehetőséget jelenthetnek a társadalmi átalakulások is, hiszen Indiában és Kínában is jelentősen nő a fizetőképes középosztály aránya, amely európai stílusú élelmiszereket és egyéb élvezeti cikkeket vásárol. A keleti nyitásban rejlő lehetőségek tehát adottak, ám kulturális különbségek, valamint a piacon jelenlévő más versenytársak – EU-országok, USA, Ausztrália – miatt a kapcsolatok csak lassan stabilizálódnak.

Bizonyos részterületeken azonban vannak eredmények. Az Oroszországba irányuló összkivitelünk ugyan tavaly kismértékben, 0,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest, az agrártermékek exportja azonban jelentősen bővült az elmúlt években. Míg 2010-ben 172 millió eurót tett ki a kivitel, tavaly már 214 millió eurót. Az idei első négy hónap eredménye 95 millió euró, vagyis a bővülés folytatódik. Az Oroszországba irányuló magyar agrárkivitel főleg a technológia exportját jelenti, de jelentős a zöldségkonzerv kivitele is.
Oroszország Magyarország fontos kereskedelmi partnere, kapcsolatunk kiegyensúlyozatlan. Tavalyi importunk 4992,36 millió dollárral volt nagyobb az eladásainknál, igaz, a 2011-es mérleg nagyobb, 5308,99 millió dolláros mínuszt mutatott.

Egyszer fent, egyszer lent

Az elmúlt két évben mind az EU-ba, mind az unión kívüli térségbe irányuló kivitelünk nőtt. Különösen igaz ez 2011-re, amikor az EU-n kívüli exportunk volumene 18 százalékkal bővült. Tavaly ez az ütem viszont 0,8 százalékra zsugorodott. Ezen belül az ázsiai kivitelünk tavaly a 2011-es szint 85 százalékára esett vissza euróban számolva. Ez azonban nem magyar sajátosság, ugyanis a legtöbb EU-tagállamban hasonló folyamat játszódott le, amit a szakértők a gazdasági és pénzügyi válsággal magyaráznak. A kínai exportunk 2012-ben is több mint 15 százalékkal emelkedett euróban számolva.