Előnyben a nagyvárosok

Egyedi kormánydöntések révén három év alatt 140,6 milliárd forint támogatást kaptak az önkormányzatok részben működésre, részben az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztésekre – áll a Belügyminisztérium által elküldött adatokban. Tavaly ezen a módon 65,2 milliárdot osztottak szét, ez az összeg mintegy a tizedét teszi ki a központi költségvetés által az egész önkormányzati szférára 2103-ra tervezett 643,3 milliárdos (idén 703 milliárdos) összegnek.

Egy december 17-i kormányrendeletben 63 településnek 28,52 milliárdot osztottak szét átcsoportosítások révén. A feladatok biztonságos finanszírozásával indokolták az összegeket, konkrét cél nem szerepelt. A legtöbb pénzt a megyei jogú városok kapták: Debrecen 1 milliárdot, Eger 1,1-et, Hódmezővásárhely és Zalaegerszeg 1,3-1,3-at, Székesfehérvár, Veszprém és Kaposvár 1,5-1,5-öt, Miskolc 2 milliárdot. A legkisebb összeg 50 millió volt, ennyit kapott Gyomaendrőd, Nyíracsád, Kisújszállás vagy Mezőtúr.

„Főként a megyei jogú városok kaptak így működési támogatást, nem pályáztak önhikire (önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok), mivel valószínűleg nem is lettek volna jogosultak rá” – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő elmondta, ezeknek a településeknek iszonyatos hitelállománya és kamatterhe volt.

Önhikit tavaly 33,9 milliárdos értékben ítélt meg a Belügyminisztérium. Az idén már nem önhiki, hanem müki lesz, azaz a működőképesség megőrzését segítő támogatás lesz 38,6 milliárdos kerettel. Schmidt szerint az önhiki egy csapda volt, mivel kiszámítható volt, hogy ha bizonyos összegig eladósodott egy önkormányzat, akkor támogatást kapott. Mükit elvileg majd azok kaphatnak, akiknek a forrásaik nem fedezik a kötelező feladatokat, amit visszamenőleg ellenőriznek. Tavaly 18,7 milliárd volt a szerkezetátalakítási tartalék összege, ezt az idei büdzsé szerint 3 milliárddal emelték.

Az idén 30 milliárd a büdzsében EU Önerő Alap összege, tavaly ez még 13,6 milliárd, 2010-ben még 4,3 milliárd volt. „Most pörög fel az uniós támogatások elosztásának a rendszere, ezeket a megnövelt forrásokat az önkormányzati szféra tudja a leghatékonyabban és leggyorsabban felszívni” – mondta a TÖOSZ elnöke. Míg egy önkormányzati beruházásnál 85-90 százalék a támogatás mértéke, addig egy vállalatinál 40-50, és még az is előfordul, hogy a cég visszalép.

Az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések címszó alatt 2011-ben 5,4 milliárd, tavaly 1,4 milliárd forint szerepel. Idén erre a célra 15,1 milliárdot terveztek, de ebből 10 milliárd (később 12,5 milliárdra növelték) az adósságkonszolidációból kimaradt települések kompenzációja. Kötelező feladatokat ellátó intézmények fejlesztésére, felújítására, óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésre és a közbiztonság növelésére lehet igényelni pénzt.

A TÖOSZ elnöke szerint az önkormányati rendszer finanszírozási hiánya 50-70 milliárd forint lehet majd, ennek fedezésére hozták létre például a 38,6 milliárdos müki keretet, más tételekkel együtt mintegy 50 milliárdot. Schmidt úgy véli, hogy a rendszer biztonságos működésére még ezen felül mintegy 20-25 milliárdra lehet majd szükség.