Itt a meglepetés: ellenáll a magyar gazdaság az iráni háborúnak, továbbra sincs érdemi árnyomás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovábbra is a jegybank céltartománya alatt tartózkodik az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közölt adatai szerint márciusban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékkal, míg februárhoz viszonyítva 0,4 százalékkal emelkedtek.
Itt a meglepetés: ellenáll a magyar gazdaság az iráni háborúnak, továbbra sincs érdemi árnyomás
Kifejezetten jól indult az idei év inflációs szempontból. Februárban még 1,4 százalék volt a drágulás üteme, ami közel 10 éves mélypontnak felelt meg. Ráadásul a legjobbkor volt ilyen alacsony szinten az infláció, az év eleje ugyanis kritikus fontosságú az infláció alakulásában, a vállalatok ugyanis ilyenkor hajtják végre az átárazásaikat. Február 28-án azonban kitört az iráni háború, ami alapjaiban rajzolta át a makrogazdasági fundamentumokat. A Hormuzi-szoros lezárása rég látott energiaválság képét vetítette előre, a közel-keleti térség olaj-és LNG-kereskedelmének kiesése többéves csúcsára lökte az olajárakat. A Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentésében már ennek megfelelően vágta vissza
- a GDP-növekedést 2,4 százalékról 1,7 százalékra,
- az inflációt pedig felfelé módosította 3,2 százalékról 3,7 százalékra.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők ennek jegyében írták a várakozásaikat, a konszenzusuk szerint éves bázison 2,1 százalékos és havi viszonylatban 0,7 százalékos áremelkedést jósoltak márciusra.
A márciusi inflációs adat tehát mindenképpen meglepetés, még ha abban az árrésstopok, illetve a januári rezsistop is közrejátszott.
Ráadásul ami ennél is lényegesebb: a maginflációban sem látunk érdemi gyorsulását, márciusban 1,9 százalék volt. Ez az egyszeri hatásoktól megtisztított, az inflációs folyamatokat jobban tükröző mutató is azt támasztja alá, hogy nincs érdemi árnyomás a magyar gazdaságban.
„Márciusban alapjaiban alakulhattak át az inflációs folyamatok. A január–februári időszakot historikusan is alacsony átárazás jellemezte, amely az időszak szerepét figyelembe véve pozitív képet vetített előre az egész éves inflációra. A közel-keleti események és az azok nyomán megugró energiaárak azonban gyökeresen átírták a várakozásokat és számottevően növelték a bizonytalanságot” – mondta a Világgazdaságnak korábban Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője, aki hozzátette, az üzemanyagárakon keresztül a háború hatása gyorsan begyűrűzött a magyar gazdaságba, és ugyan a védett árakat vezettek be, havi alapon ezzel együtt is érdemi, 4,7 százalékos áremelkedés történt a kutakon, amely 0,3 százalékpontot adhatott a havi áremelkedéshez.
Ezt a hatást némiképp mérsékli az inflációban, hogy márciusban a januári rezsistop hatása is megjelenik a statisztikában. Arra is felhívta a figyelmet, elképzelhető, hogy egyelőre kivártak a vállalatok az áremelésekkel. Annak ellenére, hogy gyengült a forint az iráni háború hírére, éves alapon még így is erősödést mutatott a jegyzés, miközben az üzemanyagárak is tavalyi szintjük alatt alakultak, vagyis a közvetlen árnyomást még nem érzékelhették.
Az élelmiszerek ára még mindig mérséklődik
Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára stagnált (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), ezen belül a sütőipari lisztesárué 13,3, a büféáruké 9,7, a cukorka, mézé, illetve a halkonzervé 7,9-7,9, a friss hazai és déligyümölcsé 7,5, a házon kívüli étkezésé 7,4 és a jégkrémé 6,6 százalékkal nőtt.
A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,1, a margariné 24,9, a burgonyáé 18,5, a sertészsiradéké 18,4, a vaj, vajkrémé 18,2, a tejtermékeké (sajt nélkül) 15,3, a liszté 13,4, míg a tejé 13,1 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,8, a külföldi üdülés 17,8, a belföldi üdülés 8,7, a sport, múzeumi belépők 8,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, amin belül a dohányáruké 7,2 százalékkal.
A háztartási energiáért 4,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,9, az elektromos energiáért 2,4 százalékkal többet kellett fizetni.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, a gyógyszer, gyógyáruk 6,0 százalékkal drágultak, a járműüzemanyag ára 3,0 százalékkal mérséklődött.
Nincs szükség kamatemelésre
Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy a monetáris politikára vonatkozóan egyelőre nem sok minden következik a márciusi inflációs adatból. Lazítani a mostani helyzetben nem lehet, szigorításra pedig egyelőre nincs szükség, a kamatpályát a geopolitika sokkal erősebben befolyásolja, mint az infláció. Bizonytalanságot leginkább az okoz, hogy nem tudni, mi lesz a sorsa a védett üzemanyagáraknak, illetve az árrésstopoknak, amelyek május végéig vannak érvényben. Mindenesetre az iráni háború hatása várhatóan így is meg fog jelenni az inflációs adatokban, így az év végén akár 4 százalék fölé is kúszhat az áremelkedés üteme. Szintén pozitív fejlemény szerda reggel, hogy megnyílt a Hormuzi-szoros, amivel megkezdődhet a normalizáció a világgazdaságban.
