Hormuzi-szoros lezárása: több száz milliárd dolláros veszteség fenyegetheti a Közel-Keletet
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja közel 200 milliárd dollár értékű gazdasági növekedést törölhet el a Közel-Keleten – derül ki egy új ENSZ-tanulmányból.
Az arab országok 120 és 194 milliárd dollár közötti GDP-veszteséggel számolhatnak a háború okozta zavarok miatt – áll az ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) elemzésében, amely az arab államokra gyakorolt gazdasági és társadalmi következményeket vizsgálta. Az ügynökség több különböző forgatókönyvet vizsgált annak megállapítására, hogy a február 28-án kezdődött konfliktus hogyan érintheti a régió országait.
A jelentés szerzői szerint a károk súlyosak lehetnek még akkor is, ha a háború viszonylag hamar véget ér. A regionális munkanélküliségi ráta 4 százalékkal emelkedhet, ami körülbelül 3,6 millió munkahely elvesztését jelentheti, és akár négymillió embert taszíthat szegénységbe.
A konfliktus az egekbe repítette a globális energiaárakat, valamint nyugtalanságot keltett a világgazdaságban.
A tanulmány kiemeli a régió szerkezeti sebezhetőségeit: az energiaexporttól, a kereskedelmi útvonalaktól és a nyitott gazdaságoktól való erős függés miatt még egy rövid konfliktus is hosszú távú, tartós társadalmi-gazdasági károkat okozhat. A veszteségek elsősorban az energia- és LNG-termelés, a tengeri szállítás, a légi közlekedés, valamint a turizmus és a befektetések zavaraiból erednek.
Súlyos csapás az Öböl-országokra – A Goldman Sachs előrejelzése
A Goldman Sachs elemzése szerint, ha a konfliktus április végéig elhúzódik, Katar és Kuvait GDP-je idén akár 14 százalékkal is zsugorodhat. Ez a két országnak a legrosszabb gazdasági visszaesést jelentené a kilencvenes évek eleje óta, amikor Irak lerohanta Kuvaitot, és ezzel kirobbant az Öböl-háború.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, mivel részben átirányíthatják az olajexportot a Hormuzi-szorost megkerülő vezetékeken keresztül. Ennek ellenére az ő GDP-jük 3, illetve 5 százalékkal csökkenhet, ami a legnagyobb gazdasági sokk lenne a koronavírus-járvány óta.
A Hormuzi-szoros jelentősége
A Hormuzi-szoros a világ egyik legkritikusabb szűk keresztmetszete, amelyen keresztül naponta átlagosan 20 millió hordó olaj és olajtermék halad át – ez a globális olajfogyasztás mintegy 20 százaléka. Emellett a világ cseppfolyósított földgáz- (LNG-) kereskedelmének kb. 20 százaléka is itt megy keresztül. De a szoros jelentősége messze túlmutat az energiahordozókon.
- A globális tengeri műtrágya-kereskedelem egyharmada halad át rajta. A Perzsa-öböl országai (Katar, Szaúd-Arábia, Bahrein) a nitrogénalapú műtrágyák (urea, ammónia) nagy exportőrei.
- Katar adja a világ héliumtermelésének 30-36 százalékát a földgázfeldolgozás melléktermékeként. A szoros lezárása miatt a termelés jelentősen visszaesett, ami már most hiányt okoz a félvezetőgyártásban, az MRI-készülékekben, a tudományos műszerekben és az űrkutatásban.
- Emellett jelentős mennyiségű LPG, petrolkémiai alapanyagok és alumínium halad át a szoroson.
A szoros lezárása már most globális inflációs és ellátási válságot gerjesztett: emelkednek a szállítási költségek, a biztosítási díjak és az energiaárak, ami tovább drágítja a mezőgazdasági termelést és növeli az élelmiszerárakat. Egyes modellek szerint egy közepes hosszúságú (4–6 hetes) konfliktusnál a világgazdaság 770 milliárd dolláros GDP-veszteséget szenvedhet el, ami egy elhúzódó (3–6 hónapos) háború esetén akár 2,2 ezermilliárd dollárra nőhet.
Hiába ígérte Trump a fúrás fellendítését, az amerikai olajtermelés nem nő akkorát, hogy lenyomja az árakat
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros zárlata miatt négyéves csúcs közelében az olajár, de ezen a legnagyobb termelő Egyesült Államok nem tud segíteni a kibocsátás fokozásával. Bár Donald Trump az elnökválasztási kampányban az amerikai olajtermelés felfuttatását ígérte, ez azóta se következett be, és nem is fognak újabb projektekbe kezdeni a cégek, ha az olaj ára nem marad tartósan száz dollár felett.
